|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 93 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-93 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Lomnici Zoltán 2015. november 15.FORDULAT A ROMÁNIAI RESTITÚCIÓ EURÓPAI MONITOROZÁSA ÜGYÉBENEz év elején Tőkés László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő, élve az Európai Unió Alapjogi Chartája 44. cikkében biztosított jogukkal, petíciót nyújtottak be az Európai Parlament illetékes bizottságához azzal a kéréssel, hogy a testület vizsgálja és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, illetve a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának botrányos ügyét, és foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően Románia biztosítja-e a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot magyar kisebbségi közössége, illetve annak egyházai számára. Az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) közel egy évi halogatás után Tőkés László erdélyi, valamint Csáky Pál felvidéki EP-képviselő, a bizottság tagja hathatós közbenjárására 2015. november 12-én végre érdemben foglalkozott az ingatlanügyi beadvánnyal, nevezetesen a bizottság koordinátorainak ülése az erre irányuló román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak tovább kivizsgálását rendelte el. Ennek megfelelően levélben fordul a román kormányhoz, valamint a petíció benyújtóihoz, további adatokat és információkat kérve tőlük az eset elbírálása céljából. Csáky Pál javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Figyelemre érdemes, hogy román oldalról erőteljes lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele, illetve annak visszautasítása céljából. Marian-Jean Marinescu román néppárti képviselő és frakcióalelnök a román igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése címén érvelt a megkeresés elutasítása mellett, nem csupán a petíció jogosságát, hanem a sepsiszentgyörgyi tanintézet református voltát is kétségbe vonva. Tőkés László – a maga rendjén – édesapját ajánlotta „élő bizonyítékként” a román képviselő figyelmébe, lévén hogy dr. Tőkés István teológus, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspökhelyettese éppenséggel a nagy múltú Székely Mikó Református Kollégium diákja volt egykoron. Említésre méltó, hogy a román diplomácia egy olyan „non-paper” minősítésű összefoglaló dokumentumot köröztet az Európai Parlamentben, amely a romániai egyházi ingatlanok restitúciójának a jogosságát és eredményességét igyekszik „bizonyítani”, szemben a magyarországi tulajdon-visszaszolgáltatás „hiányosságaival”. Tőkés László képviselőnek legutóbb az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai vitáiban volt alkalma szembesülni ezzel a dezinformatív propagandairattal. A restitúció terén az utóbbi időben és ez alkalommal elért amerikai és európai parlamenti eredmények reményre jogosítanak fel a tekintetben, hogy a posztkommunista román hatalom által az egyházi tulajdonok jogos visszaszolgáltatás útjába állított akadályokat előbb-utóbb sikerül leküzdeni, és a Székely Mikó Református Kollégium törvénytelen visszaállamosítását is sikerülni fog felülbírálni. kms.mtva.hu 2015. november 16.Mikó-ügyben kivizsgálást rendelt el az EP petíciós bizottságaAz Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ingatlanai visszaállamosításának a kivizsgálását rendelte el. Lomnici Zoltán, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő nyújtott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Azt kérték, hogy a testület vizsgálja ki és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának az ügyét. Arra is felszólították a bizottságot, hogy vizsgálja meg: Románia biztosítja- e – az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot a magyar közösség és egyházai számára. A közlemény szerint az EP petíciós bizottsága hosszas halogatás után Tőkés László erdélyi és Csáky Pál felvidéki EP-képviselő közbenjárására foglalkozott a beadvánnyal. A bizottság koordinátorainak csütörtöki ülése a román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak további kivizsgálását rendelte el. Népújság (Marosvásárhely) 2015. november 17.Remény a Mikó-ügyben? – Kivizsgálást rendelt el az EP-bizottságAz Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ingatlanjai visszaállamosításának a kivizsgálását rendelte el – tudatta tegnapi közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő. Tőkés emlékeztetett arra, hogy kezdeményezésére Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János egyházügyi szakértő nyújtott be petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Azt kérték, hogy a testület vizsgálja ki és vitassa meg a kommunista diktatúra idején a romániai magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának elszabotálását, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításának az ügyét. Arra is felszólították a bizottságot, hogy vizsgálja meg: Románia biztosítja-e – az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a vallásszabadság gyakorlását, valamint a tulajdonhoz való jogot a magyar közösség és egyházai számára. A közlemény szerint az EP petíciós bizottsága hosszas halogatás után Tőkés, valamint Csáky Pál felvidéki EP-képviselő közbenjárására foglalkozott a beadvánnyal. A bizottság koordinátorainak csütörtöki ülése a román törekvésekkel ellentétben nem zárta le az ügyet, hanem annak további kivizsgálását rendelte el. „Ennek megfelelően levélben fordul a román kormányhoz, valamint a petíció benyújtóihoz, további adatokat és információkat kérve tőlük az eset elbírálása céljából. Csáky Pál javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta jövő év februárjára” – közölte Tőkés László sajtóirodája. A közlemény szerint a román képviselők erőteljes lobbit fejtettek ki a petíció napirendről való levétele és annak visszautasítása érdekében. Székely Hírmondó Erdély.ma 2015. december 2.Fordulat a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyébenNovember közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének. – Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót. Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést. Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót. A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek! – Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején? – Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni. Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről. – Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán? – Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább. Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre. Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe. Pataki Zoltán nyugatijelen.com Erdély.ma 2015. december 2.Brüsszeli beszélgetés Tőkés László EP-képviselővelFordulat a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében November közepén egy újságírócsoport tagjaként részt vehettem a Magyar Néppárti Képviselőcsoport delegációs ülésén, az Európa Parlament brüsszeli székházában. Jóleső érzés volt látni, hogy a magyar képviselők soraiban ott ülnek az erdélyi és felvidéki EP-képviselők, köztük Tőkés László és Winkler Gyula is. A delegációs ülés napirendjén szerepelt többek között a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügye, amelynek pozitív fejleményeiről Tőkés László európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Nyugati Jelen riporterének. – Ez már a második próbálkozásunk – mondta Tőkés László EP-képviselő –, évekkel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Magyar Legfelső Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke intézett petíciót az Európai Parlament illetékes bizottságához. Akkor úgymond befogadták a panaszt, de nem tűzték napirendre. Most egy újabb kezdeményezés történt a kommunista hatóságok által elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében, a Székely Mikó Református Kollégium botrányos ügyére helyezve a hangsúlyt. Ez esetben Lomnici Zoltán és a Királyhágómelléki Egyházkerület volt munkatársa, Antal János egyházügyi szakértő írta alá a petíciót. Azt mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló a próbálkozás, mert ebben a második esetben előbbre jutottunk a formális befogadáson túlmenően. A minap a koordinátorok bizottsága, amely az EP Petíciós Bizottsága (Committee on Petitions) munkáját készíti elő, egyhangúlag egyetértett abban, hogy nem veszi le a napirendről a kérdést, hanem további vizsgálatot folytat a panasz tárgyában, a román kormányt kérdezi meg a részletekről és az álláspontjáról, továbbá a petíció szerzőitől is további információkat kér, hogy aztán végképp dönthessen arról, hogy a Petíciós Bizottság napirendjére tűzze a kérdést. Még egy jó, nagyon jó hírt mondhatok: Csáky Pál képviselő úr javaslatára a bizottság egy közmeghallgatás megrendezését is előirányozta, jövő év februárjára. Ez a közmeghallgatás már egy mérsékelt nyilvánosságot jelent. A Petíciós Bizottság égisze alatt tartjuk meg ezt a közmeghallgatást, ahol nyilvános módon kifejthetik a felek az álláspontjukat. Az elért eredmény annál is értékesebb, mert a román EP-képviselők és a román diplomácia komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megfúrja ezt a petíciós bizottsági határozatot. Mind Amerikában, mind pedig itt Brüsszelben találkoztam azzal a „non-paper” elnevezésű nem hivatalos irattal, amelyet névtelenül terjeszt a román diplomácia, és amelyben a propagandisztikus félretájékoztatás eszközével próbálja hitelteleníteni az említett petíciót. A „Mikó-ügyben” már egy évvel ezelőtt levelet intéztem John Kerry amerikai külügyminiszterhez, és az ügyben illetékes amerikai államtitkár-helyettes meg is válaszolta ezt a levelet, illetve biztosított arról, hogy a Székely Mikó Református Kollégium ügyének a fejleményeit szorosan követik. Követik az útját a pernek a Strasbourg-i Emberi Jogi Bíróságon és amint tudjuk, az RMDSZ-nek a küldöttsége is Amerikában járt ez ügyben. Az amerikai Külügyminisztérium ismételten felkarolta az ügyet és költségvetési tételt is rendelt mellé. Készülőfélben van egy jelentés a romániai ingatlanügyekről, és a tavalyi amerikai külügyminisztériumi jelentés külön kitér az elkobzott egyházi ingatlanok kérdésére. A Mikó-ügyben két tűz közé került Románia, és ezek a fejlemények pozitív eredményt ígérnek! – Képviselő úr, Ön felvállalta az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, a kisebbségi jogok kérdésének brüsszeli képviseletét. Hogyan lehet napirenden tartani az Európában őshonos kisebbségek jogos követeléseinek kérdését a migránsválság és a terrorfenyegetettség idején? – Általában is elmondható, hogy Hamupipőke sors jut a kisebbségi ügyeknek, nem csupán Európában, hanem az érintett országokban is. Most olvasom, hogy két mondatot szentelt az új bukaresti kormányprogram az etnikai és vallási kisebbségeknek. A román kormányok és a kormánypártok mindig is fukarkodtak ebben a kérdésben a programalkotás terén. Nem mondok újat azzal, hogy általában véve háttérbe szorul a kisebbségekkel rendelkező országokban, valamint a nemzetközi politikában a hagyományos kisebbségek ügye. Ezen alig-alig tudunk változtatni. Már egy dokumentumban egy cikkelynek vagy egy európai jelentésben egy mellékmondatnak rendkívül tudunk örvendeni, noha 70 millió európai polgár ügyéről van szó! Ha ezt összehasonlítjuk a számunkra kevésbé fontos, sőt nem is humán kérdésekkel. mint például az állatvédelem, akkor egyenesen tragikomikusnak tarthatjuk a kisebbségi kérdés nemzetközi megítélését. Most pedig a migráció vonatkozásában még hátrányosabbnak tűnik a helyzetünk. Mert miközben harsányan hirdetik az Európát elözönlő százezrek emberi jogainak a tiszteletben tartását – megjegyzem: törvénytelen határátlépőknek minősülő migránsok emberi jogairól van szó –, senkinek nem jut eszébe, hogy állj meg, vándor, jó, hogyha védjük az ő emberi jogaikat, de ki emel szót a migránsválság által sújtott országok polgárainak a jogai védelmében, nem is beszélve az ezen országokban élő kisebbségek védelméről. – Képviselő úr, Ön milyen válaszlépéseket vár az Európai Unió részéről a párizsi terrortámadás nyomán? – Anélkül, hogy elfogult lennék, nem kezdhetem mással, mint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök példás előrelátással jelezte a hónapokkal ezelőtt elkezdődött migrációs áradat várható hatásait és következményeit. Mindvégig riasztani próbálta a politikai döntéshozókat, az Európai Uniót a migránsválság várható következményeivel kapcsolatban. Hogy egy kicsit ironikusan fogalmazzak, az EU és a nyugati politikusok most kezdik utolérni vagy megközelíteni Orbán Viktort ezen a téren. Ma már a párizsi terrortámadás-sorozat nyomán a külügyi bizottság néppárti csoportjának az ülését az az általános vélemény uralta, hogy ez így nem mehet tovább. Változtatni kell, nemcsak a fenyegető terrorral szemben szükséges összefogni és fellépni, hanem ideje volna a migrációval kapcsolatos politikánkat is felülvizsgálni. Leegyszerűsítve így tevődik fel a kérdés: van-e kapcsolat a migráció és a terrorizmus között, illetve helyes úton járt-e az Európai Unió a migrációval kapcsolatos eddigi politikájában, vagy pedig ezen változtatni szükséges? A megszólalók túlnyomó többsége azon a véleményen volt, hogy a kettőt egymással összefüggésben kell vizsgálni. A legmarkánsabb véleményt Cristian Preda román néppárti képviselő fejtette ki, aki felmutatta Jean-Claude Junckernek a terrorizmussal és a migrációval kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben az Európai Bizottság elnöke egymástól teljesen elválasztva beszél a két kérdésről és azon a véleményen van, hogy nem szabad egymással összefüggésben tekinteni a kettőre. Preda képviselő úr tudathasadásos állapotnak nevezte azt a helyzetet, hogy miközben az Európai Parlamentben és a tagországok részéről is egyre inkább érlelődik a meggyőződés, hogy a migráció egyik közege a terrorizmusnak, ezzel szemben a Bizottság elnöke ettől teljesen távol eső álláspontot foglal el és arra a következtetésre jutottunk, hogy a strasbourgi vitahéten igenis egymással összefüggésben kell vizsgálni a két kérdést, az önvédelmet, Európa biztonságának szempontját helyezve mindkettő elébe. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2016. február 19.„Románia folyamatosan sérti az őshonos magyar kisebbség jogait”Az Európai Parlament elfogadta a Romániában elkobzott magyar egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló petíciót, és arra szólította fel a román hatóságokat, hogy tegyék meg a restitúcióhoz szükséges lépéseket – mondta Magyarország élőben című műsorunkban Lomnici Zoltán. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arról is beszélt: uniós közmeghallgatás lesz annak érdekében, hogy napirenden tartsák az ügyet, nehogy kibújhasson Románia a válaszadás alól. Emlékeztetett arra is, Romániát törvény kötelezi a visszaszolgáltatásra, ám ez mindössze 30 százalékban teljesült, pedig az amerikai képviselőház és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnöke is felszólította erre az országot. „A múlt héten kaptam meg a levelet az Európai Parlamenttől, hogy elfogadták a petíciót, és felszólították Romániát, hogy az illetékes hatóságok bevonásával végezze el a probléma különböző szempontjainak előzetes vizsgálatát. Tehát azt szeretném érzékeltetni, hogy folyamatosan sértik az őshonos magyar kisebbség jogait” – hangsúlyozta Lomnici Zoltán. Hír TV. tiszanews.org.ua 2016. február 21.„Románia folyamatosan sérti az őshonos magyar kisebbség jogait”Az Európai Parlament elfogadta a Romániában elkobzott magyar egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló petíciót, és arra szólította fel a román hatóságokat, hogy tegyék meg a restitúcióhoz szükséges lépéseket – mondta Magyarország élőben című műsorunkban Lomnici Zoltán. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arról is beszélt: uniós közmeghallgatás lesz annak érdekében, hogy napirenden tartsák az ügyet, nehogy kibújhasson Románia a válaszadás alól. Emlékeztetett arra is, Romániát törvény kötelezi a visszaszolgáltatásra, ám ez mindössze 30 százalékban teljesült, pedig az amerikai képviselőház és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnöke is felszólította erre az országot. „A múlt héten kaptam meg a levelet az Európai Parlamenttől, hogy elfogadták a petíciót, és felszólították Romániát, hogy az illetékes hatóságok bevonásával végezze el a probléma különböző szempontjainak előzetes vizsgálatát. Tehát azt szeretném érzékeltetni, hogy folyamatosan sértik az őshonos magyar kisebbség jogait” – hangsúlyozta Lomnici Zoltán. [Forrás: HírTV] itthon.ma//erdelyorszag 2016. március 21.Visszaadja a Románia Csillaga érdemrendet Vizi E. SzilveszterVizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke visszaadja a Románia Csillaga tiszti fokozata érdemrendjét, miután Klaus Johannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését. Vizi E. Szilveszter (fotó) az MTI-nek hétfőn elmondta: döntéséről levélben tájékoztatta Románia budapesti nagykövetét. Ebben kifejezte meglepetését és mélységes csalódását, hogy Románia államfője visszavonta Tőkés Lászlótól, a Románia Csillaga kitüntetést. Kitért Tőkés László romániai forradalomban játszott szerepére. Az államfő tette azt sugallja, Ceauseșcu szellemiségének valamiféle rehabilitációja jelenik meg Romániában – mutatott rá Vizi E. Szilveszter. Az elnök jelezte azt is: kiváló kapcsolatokat ápolnak román kollégáikkal. Vizi E. Szilveszter 2006-ban tudományos tevékenysége elismeréseként kapta a díjat Traian Băsescu akkori román elnöktől. Hétfőn ugyanakkor Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is tiltakoztak Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonása miatt. MTI. Székelyhon.ro 2016. március 21.Potápi: elfogadhatatlan Tőkés kitüntetésének visszavonásaMTI - Tiltakozását fejezte ki Magyarország nemzetpolitikai államtitkára hétfőn Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonása miatt, amely szerinte jól illeszkedik a magyar tisztviselők, képviselők elleni fellépések sorába. Potápi Árpád János az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az elmúlt 25-26 évben senki nem kérdőjelezte meg Tőkés László kiállását, és azt a bátor tettet, amelynek köszönhetően Temesvárott elindult a román forradalom és felszámolták az egyik legkegyetlenebb kommunista diktatúrát. „Ha ez nem lett volna, ma nem beszélhetnénk demokratikus Romániáról” – mutatott rá. Hozzátette: Klaus Johannis tette, azaz a kitüntetés visszavonása is történelmi tett, de negatív előjellel. Mindez jól illeszkedik abba a sorba, ami a román belpolitikában az elmúlt 1-1,5 évben zajlik. Románia politikai értelemben jelentősen visszalépett, folyamatos a magyar tisztviselők és önkormányzati vezetők meghurcolása, megvádolása, és olyan légkör alakult ki, amiben a magyar szereplők egyre kevésbé tudnak érvényesülni. Kitért a magyar válaszra is, amellyel Tőkés László magyar becsületrendben részesült és megjegyezte: ezt az elismerést rajta kívül eddig csak Tamás Aladárné kapta meg. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szerint a kitüntetés visszavonása túlmutat Tőkés László személyén, üzenet Magyarországnak és a magyar nemzetnek, egyúttal kísérlet a romániai forradalom relativizálására. A döntés jogtalan, méltatlan, szégyenteljes, jogilag megkérdőjelezhető és politikailag motivált – összegzett. Kiemelte: Tőkés László román forradalomban játszott szerepét a világon mindenütt elismerik. A román államfő ezzel „elveszítette a gerincét”, a magyarok nagyon bíztak benne, de semmilyen gesztust nem tett irányukba. Lomnici Zoltán felidézte petícióját is, amelyet az erdélyi magyarok jogairól nyújtott be és amelynek nyomán az Európai Parlament megkezdte a vizsgálatot. Megjegyezte: az első közmeghallgatás az ügyben április 5-én lesz. Tőkés László 2009-ben kapta meg Traian Băsescu volt román elnöktől a Románia csillaga érdemrend lovagi fokozatát az 1989-es forradalom és a romániai rendszerváltás elindításában betöltött történelmi szerepéért. Az elismerés visszavonását Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében. Klaus Johannis román elnök március 3-án vonta vissza az állami kitüntetést. Székelyhon.ro 2016. április 4.Brüsszelben kerül terítékre a romániai egyházi restitúcióKözmeghallgatást tart kedden Brüsszelben az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról – írja hétfői számában a Magyar Nemzet. A napilap emlékeztet, hogy a Románia elmarasztalását kérő petíciót még tavaly januárban juttatta el az EP elnökének Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadótanácsosa, miután 2014-ben a ploieşti-i táblabíróság jogerősen érvénytelenítette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a református egyháznak, és felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki az azt 2002-ben elrendelő tisztségviselőkre, Markó Attila volt RMDSZ-es képviselőre, Marosán Tamás jogtanácsosra és Silviu Climre, az igazságügy-minisztérium volt államtitkárára. A petíció kezdeményezői szerint Románia máig nem tett eleget az uniós csatlakozáskor vállalt ígéretének, miszerint visszaadja a kommunizmus idején elkobzott egyházi javakat jogos tulajdonosaiknak. E kötelezettségének Bukarest eddig csupán negyven százalékát teljesítette, mintegy ezer ingatlant máig bitorolnak a román hatóságok. A közmeghallgatáson felszólal többek között Tőkés László EP-képviselő, egykori királyhágómelléki református püspök, illetve felvidéki magyar egyházi vezetők is, akik a szintén nem túl rózsás szlovákiai restitúciós helyzetről számolnak be. A Magyar Nemzet szerint Lomnici Zoltán az őshonos erdélyi-partiumi magyarság ügye mellett arról beszél majd, hogy például az egykori gyermekotthonok, szeretetházak elvétele különösen hátrányosan érinti a félmilliós lélekszámú, magyar ajkú erdélyi cigányságot is. A petíciós bizottság egy későbbi időpontban politikai vitát is tart majd az ügyben. A nemzetközi közösség többször figyelmeztette már Romániát az egyházi ingatlanok visszaadására. Az amerikai képviselőház Tom Lantos és Tom Tancredo kezdeményezésére még 2005-ben határozatban sürgette, hogy Románia gyorsítsa fel a zsidó közösség, a magyar történelmi egyházak és a görögkatolikus egyház tulajdonának visszaszolgáltatását. 2013-ban 21 amerikai képviselő levélben kérte John Kerry külügyminisztert, gyakoroljon „erőteljes" nyomást a román kormányra, hogy az vessen véget „az igazságszolgáltatás megcsúfolásának", és maradéktalanul szolgáltassa viszsza az elkobzott egyházi vagyont. Az amerikai külügyminisztérium válaszában hangsúlyozta: a romániai tulajdon-visszaszolgáltatás „kulcsfontosságú" kormányuk számára, és ezt az ügyet már rég felvetették Romániának. Krónika (Kolozsvár) 2016. április 5.Székelyföldi és felvidéki ingatlanügy az Európai ParlamentbenCsáky Pál, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának (PETI) alelnöke ma Tőkés Lászlóval, az Emberi Jogi Albizottság (DROI) alelnökével közösen meghallgatást szervezett Brüsszelben a bencés kongregáció csehszlovák állam által elkobzott oroszvári tulajdona és a romániai Székely Mikó Kollégium ügyében. A felvidéki és erdélyi EP-képviselők irodáinak közös közleménye emlékeztet: a szlovákiai Oroszváron található egykori Lónyai-kastélyt az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre a kastély, az ingatlanok és a kapcsolódó földterületek volt tulajdonosa. A csehszlovák állam azonban azt a Benes-dekrétumokra való hivatkozással elkobozta, és 1990 után sem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának, a bencés kongregációnak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet. A mai meghallgatás célja az ügy jogi hátterének tisztázása volt. A meghallgatáson a Pannonhalmi Bencés Főapátságot dr. Várszegi Asztrik főapát és dr. Juhász-Laczik Albin atya, valamint dr. Sobor Dávid és dr. Tárnok Balázs ügyvédek képviselték. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament Petíciós Bizottsága elé. A bizottság idén februárban megfogalmazta kérdéseit a román állam irányában, a PETI a válaszok kiértékelése után fogalmazza majd meg végső véleményét. A szövevényes ügyet a meghallgatáson Ballai Ferenc Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület illetékes igazgatója és dr. Lomnici Zoltán jogász, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke mutatta be a meghallgatás részvevőinek. A Petíciós Bizottság a hivatalos jelentés elkészülte után foglalkozik majd ismét a kérdéssel. tokeslaszlo.eu 2016. április 6.Brüsszelben sürgették az erdélyi visszaszolgáltatástEl kell érni, hogy Románia vegye komolyan az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeit, és tartsa be az egyházi ingatlanok visszaadására tett ígéreteit – mondta Brüsszelben Tőkés László európai parlamenti képviselő a kommunista országokban elkobzott ingatlanok nem rendezett visszaadásával kapcsolatban tegnap tartott kerekasztal-beszélgetésen. Kiemelte: Románia uniós csatlakozásának feltétele volt az igazságügyi reform, amelynek részét képezte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése is. Ezt a román állam a mai napig nem teljesítette maradéktalanul. Mára sikerült elérni, hogy a Romániáról szóló uniós országjelentésekbe bekerült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye is – mondta. A képviselő arról tájékoztatott, hogy 2140 egyházi ingatlant érint a restitúció ügye. Ezek nagyjából feléről született döntés, ugyanakkor az ingatlanoknak alig egyharmada került vissza jogos tulajdonosaihoz, mert a döntést megtámadta a román állam – emelte ki. Kijelentette: „sántít az uniós demokrácia gyakorlása”, Romániával elnézőbb az unió, mint más országokkal, ezért a kérdést nem kellő módon és mértékben követi figyelemmel az illetékes bizottság. Ezért volt szükség arra, hogy második alkalommal is petíciót nyújtsanak be a romániai restitúció ügyében – emelte ki a képviselő. „Ezzel szeretnénk rákényszeríteni Romániát, hogy vegye komolyan és tegyen konkrét lépéseket az ügyben” – tette hozzá. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke elmondta, hogy a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében beadott petíciót a petíciós bizottság befogadta, és levelében arra hívta fel a román államot, hogy végezzen felülvizsgálatot az ügyben, mivel eddigi kötelezettségeinek nem tett eleget. Lomnici arról tájékoztatott, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament petíciós bizottsága elé. Hozzátette, hogy az erdélyi magyar egyházi ingatlanok rendezetlen kérdése nagymértékben érinti az ugyancsak kisebbségben élő romákat is, mert az ő céljaikat is szolgálják az egyházi tulajdonban lévő gyermekotthonok, szeretetházak. Mint fogalmazott, a keddi kerekasztal-beszélgetéssel is nyomást kívánnak gyakorolni a román államra annak érdekében, hogy kezdjék meg az érdemi tárgyalásokat. Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak Románia, hanem Szlovákia esetében is vannak megoldatlan problémák. A kollektív bűnösséget kimondó, jelenleg is a szlovák jogrend részét képező Beneš-dekrétumok kérdését nem szabad szó nélkül hagyni, az azokról való tárgyalásokat újra napirendre kell tűzni – húzta alá a képviselő. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát beszédében a szlovákiai Oroszváron található egykori Lónyai-kastély rendezetlen ügyével kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre a kastélyt az ingatlan és a kapcsolódó földterületek volt tulajdonosa. A csehszlovák állam azonban azt a Beneš-dekrétumokra való hivatkozással elkobozta, és 1990 után sem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának, a bencés kongregációnak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet – mondta. Kiemelte: azért fordul az Európai Unióhoz, hogy hangot adjon annak, a pannonhalmi bencés apátság nem jut jogos örökségéhez, és fel kívánja hívni Európa figyelmét arra, hogy uniós jogokat sért az ügy megoldatlansága. MTI Erdély.ma 2016. április 6.Tőkés: Románia vegye komolyan vállalásaitMTI -El kell érni, hogy Románia vegye komolyan az uniós csatlakozásakor vállalt kötelezettségeit, és tartsa be az egyházi ingatlanok visszaadására tett ígéreteit - mondta Brüsszelben Tőkés László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője az uniós parlamentben a kommunista országokban elkobozott ingatlanok nem rendezett visszaadásával kapcsolatban kedden tartott kerekasztal-beszélgetésen. Kiemelte: Románia uniós csatlakozásának feltétele volt az igazságügyi reform, amelynek részét képezte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése is. Ezt a román állam a mai napig nem teljesítette maradéktalanul. Mára sikerült elérni, hogy a Romániáról szóló uniós országjelentésekbe bekerült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye is - mondta. A képviselő arról tájékoztatott, hogy 2140 egyházi ingatlant érint a restitúció ügye. Ezek nagyjából a feléről született döntés, ugyanakkor az ingatlanoknak alig egyharmada került vissza jogos tulajdonosaikhoz, mert a döntést megtámadta a román állam - emelte ki. Kijelentette: "sántít az uniós demokrácia gyakorlása", Romániával elnézőbb az unió, mint más országokkal, ezért a kérdést nem kellő módon és mértékben követi figyelemmel az illetékes bizottság. Ezért volt szükség arra, hogy második alkalommal, 2012-ben újból petíciót nyújtsanak be a romániai restitúció ügyében - emelte ki a képviselő. "Ezzel szeretnénk rákényszeríteni Romániát, hogy vegye komolyan és tegyen konkrét lépéseket az ügyben" - tette hozzá. A képviselő elmondta: Erdély mindig hagyományőrző régió volt, ezért ragaszkodik ma is temetőihez, iskoláihoz, ingatlanjaihoz, valamint megőrizte szinte teljes egészében a felekezeti oktatás rendszerét. Jelenleg is több mint ezer olyan iskolája van az erdélyi református egyháznak, amelyet a román államnak vissza kellett volna szolgáltatnia. A magyar közösséget kisebbségiként fokozott mértékben sújtja az ingatlanok visszaadásának elmaradása - húzta alá Tőkés László. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke elmondta, hogy a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében beadott petíciót a petíciós bizottság befogadta, amely levelében arra hívta fel a román államot, hogy végezzen felülvizsgálatot az ügyben, mivel eddigi kötelezettségeinek nem tett eleget. Lomnici arról tájékoztatott, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium hányattatott ügye is petíció formájában került az Európai Parlament petíciós bizottsága elé. Hozzátette, hogy az erdélyi magyar egyházi ingatlanok rendezetlen kérdése nagymértékben érinti az ugyancsak kisebbségben élő romákat is, mert az ő céljaikat is szolgálják az egyházi tulajdonban lévő gyermekotthonok, szeretetházak. A keddi kerekasztal beszélgetésről elmondta, hogy azzal nyomást kívánnak gyakorolni a román államra, annak érdekében, hogy kezdjék meg az érdemi tárgyalásokat. Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak Románia, hanem Szlovákia esetében is vannak megoldatlan problémák. A kollektív bűnösséget kimondó, jelenleg is a szlovák jogrend részét képező Benes-dekrétumok kérdését nem szabad szó nélkül hagyni, az azokról való tárgyalásokat újra napirendre kell tűzni - húzta alá a képviselő. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát beszédében a szlovákiai Oroszváron található egykori Lónyai-kastély rendezetlen ügyével kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre a kastélyt az ingatlan és a kapcsolódó földterületek volt tulajdonosa. A csehszlovák állam azonban azt a Benes-dekrétumokra való hivatkozással elkobozta és 1990 után sem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának, a bencés kongregációnak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet - mondta. A főapát hozzátette, hogy az ingatlan jelenleg Szlovákiához, a hozzá tartozó major Ausztriához tartozik. Utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a területet évtizedek óta fennakadás nélkül használhatja az ezer éves magyar bencés közösség. Kiemelte: azért fordul az Európai Unióhoz, hogy hangot adjon annak, hogy a pannonhalmi bencés apátság nem jut jogos örökségéhez és fel kívánja hívni Európa figyelmét arra, hogy uniós jogokat sért az ügy megoldatlansága. szatmar.ro 2016. április 13.Betartatnák Romániával az uniós szabályokatCsak azt szeretnénk elérni, hogy Románia tartsa be a saját és az Európai Unió jogszabályait – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kommunizmus idején elkobzott romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tartott keddi sajtótájékoztatón, Budapesten. Potápi Árpád János hangsúlyozta, a magyar kormány igyekszik segíteni a határon túli történelmi egyházakat, civil szervezeteket és magánszemélyeket abban, hogy beadványaik eljussanak az európai fórumokra, illetve ők maguk meg tudjanak jelenni ott. Emellett igyekeznek mozgósítani a magyar európai parlamenti képviselőket, hogy támogassák őket, és minden lehetséges fórumon emeljék fel a szavukat az érdekükben. „Ugyanakkor nem nekünk kellene minden segítséget megadni, hanem az utódállamoknak kellene betartaniuk a saját maguk által alkotott törvényeket, illetve a nemzetközi egyezményeket” – idézte az MTI a nemzetpolitikáért felelős államtitkárt. Potápi Árpád János hozzátette: április 5-én Brüsszelben Tőkés László, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője és Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője kezdeményezésére tartottak a „visszaszolgáltatás során felgyülemlett problémákról közmeghallgatást”, amelyen felszólalt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is. Lomnici Zoltán felidézte: Románia uniós csatlakozásának feltétele volt a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok, így a magyar egyházi ingatlanok visszaadása is, a visszaigénylési kérelmeknek azonban csak a felét bírálta el, és a visszaigényelt ingatlanoknak alig több, mint egyharmada került újra egyházi tulajdonba. Ez azért is súlyos gond – mondta –, mert a második világháború előtt, de a kommunista diktatúra idején és a rendszerváltoztatás után is meghatározó szerepük volt az egyházaknak Erdélyben a magyarság megmaradásában, és ez ma is így van. Nemcsak az anyanyelvű vallásgyakorlásról van szó – tette hozzá – Lomnici, hanem egyházi fenntartású szeretetotthonokról, gyermekotthonokról is. Ezekben a gyermekotthonokban pedig nagyon sok roma fiatalról is gondoskodnak. A kétmilliós erdélyi cigányságnak ugyanis körülbelül negyede magyar ajkú. Lomnici Zoltán az MTI-nek elmondta: hivatalos értesítést kapott arról, hogy Romániát felszólították, válaszoljon az EP illetékes bizottságához 2015 januárjában benyújtott petíciójában felvetett kérdésekre. A válaszadásnak határidőt nem szabtak, a többi között ennek sürgetésére kezdeményezték a közmeghallgatást. A román kormány válasza után az ügyet politikai vitára bocsátják majd Brüsszelben. Hozzátette: reményei szerint ugyanez történik majd a felvidéki egyházi ingatlanok ügyében is, ahol még vizsgálják petíciójának befogadhatóságát. Krónika (Kolozsvár) 2016. április 14.Az EP a román és szlovák államnak falazKözösen szervezett közmeghallgatást Tőkés László és Csáky Pál 2016. április elején Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) épületében a Romániában és Szlovákiában megoldatlan ingatlan-visszaszolgáltatás tárgyában. A kommunista hatalomátvétel után elkobzott magán- és intézményi vagyon visszajuttatása kérdésében mindkét országban hasonlóan diszkriminatív módon jár el az állam a kisebbségek tulajdonát képező ingatlanok terén. A brüsszeli közmeghallgatás tárgya az egyházaktól máig visszatartott különböző ingatlanok – templomok, középületek, iskolák, árvaházak, kollégiumok, erdők, legelők, szántóföldek – ügyét helyezte előtérbe, mivel ezeknek az állami bitorlása hatalmas gazdasági hátrányt okoz nemcsak az érintett egyházaknak, hanem a magyar közösségeknek is. Amíg Romániában az államvallásnak számító ortodox egyház nem lett az államosítás áldozata, Szlovákiában a felekezeteket sújtó elkobzások minden egyházra kiterjedtek, így a restitúciós gyakorlat révén másként került vissza a vagyon a volt tulajdonosokhoz. A szlovák katolikusok, lutheránusok, izraeliták zökkenőmentesen érvényesíthették jogaikat, de a magyar egyházként elkönyvelt református felekezet a Beneš-dekrétumok áldozata lett, máig nem kapta vissza teljes vagyonát. A görög katolikusok Szlovákiában a kisebbségi egyházakhoz tartoznak, tagjai ruszinok és magyarok, vagyonukat 1948 után a pravoszláv egyház bitorolta és csak nagy nehézségek árán és részben tudták visszaszerezni. Román félretájékoztatás Tőkés László hangsúlyozta: az Európa Tanács, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, valamint más nemzetközi intézmények többszöri felhívása ellenére Románia sem nemzeti, sem nemzetközi vállalásainak nem hajlandó eleget tenni, „a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott kétezernyi ingatlannak még a felét sem volt képes visszaszolgáltatni”. A román állam a tisztességes rendezés helyett diplomáciai félrevezető hadjáratot indított egy szóbeli jegyzék („non-paper”) terjesztésével a nyugati országok nagykövetségein, amelyben felsorolja a már visszaadott ingatlanokat és azokat párhuzamba állítja a magyarországi románság sérelmeivel, a kommunista magyar állam által elkobzott ingatlanok listájával, többek közt a román ortodox egyház tizenegy követelésével és a Gojdu Alapítvány ügyével. Az erdélyi politikus szerint ez a gyakorlat elfogadhatatlan, amely a saját állampolgárait sújtó diszkriminációt egy másik ország saját állampolgárainak vélt sérelmeivel próbálja igazolni. A megtévesztő román állítások megcáfolása és a valós helyzet ismertetése céljából konferenciára került sor a múlt hónapban Bukarestben, amelyen az akkreditált külföldi diplomaták is nagy számban jelen voltak. A kérdés naprakész tálalása érdekében készült el az Erdélyi Református Egyházkerület gondozásában kiadott angol nyelvű Fehér könyv, amelyet Ballai Ferenc Zoltán ismertetett. A kötet célja, hogy tömören tájékoztasson a mára kialakult helyzetről, a történelmi előzményekről, a jogi háttérről, a hivatalok és a bíróságok magatartásáról és az ingatlanok számáról. Rámutat arra is, hogy a bíróságok rendszeresen úgy döntenek, hogy a szántók, földek, erdők, legelők nem az egyház tulajdona, de megesik ez iskolai épülettel is. A 2001/501-es törvény alapján kezdetben jó döntések születtek, a NATO- és EU-tagsággal megváltozott a román magatartás, de hamar lelassult és megnehezült a procedúra. A tulajdonosok sokszor nem rendelkeznek a kellő okmányokkal – az egyházak archívumait sem adták vissza, megakadályozva ezzel a bizonyítás lehetőségét. Amennyiben a restitúciós bizottság visszaadja a tulajdont, a helyi önkormányzat megtagadja annak tulajdonba helyezését, az ügyet peres útra tereli. Gyakori a hivatalnokok megfélemlítése, amennyiben azok a földhivatalokban bejegyeznék a régi tulajdonosokat. Nem ritka, hogy a református egyházat feljelentik okmányhamisítás címén. Az egy tollvonással egy éjszaka alatt elkobzott egyházi vagyonokat központi akarat alapján tartja vissza a román állam, ami ellentétes az EU szabadságjogokról szóló okmányával, annak a vallásszabadságot szavatoló 10. cikkelyével és a magántulajdonhoz való jog 17. cikkelyével, fogalmazott a volt református püspök, Tőkés László. A Szent Benedek rend kálváriája A szlovákiai állapotok megértéséhez a Szent Benedek rend elbitorolt ingatlanjának a sorsát ismertették Brüsszelben. Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát az oroszvári Lónyay-kastély elkobzását a jogtiprás iskolapéldájának nevezte, mondván, az önkény alkalmazásának kirívó esetével állunk szemben. A Lónyay-házaspár oroszvári kastélyukat és az ahhoz tartozó majorságot hivatalos végrendelkezés keretében még a háború befejezése előtt a pannonhalmi benécésekre hagyták. Az 1947-es párizsi béke értelmében Oroszvár Csehszlovákiához, a major Ausztriához került, a csehszlovák hatóságok a németek és magyarok ellen hozott Beneš-dekrétumok alapján konfiskálták a kastélyt 1948 májusában, annak magyar tulajdonosára, Lónyayra hivatkozva. Stefánia hercegnő a belga királyi ház sarjaként nehezen sorolható a magyarok közé, de ezt a hatóság buzgalma nagylelkűen nem vette figyelembe. Az osztrák területre került ingatlanrész a jog és az ugyanazon végrendelet értelmében az apátság tulajdona lett. Amit Ausztria tiszteletben tart, azt Szlovákia ma is elutasítja. A szlovák bíróságok alaptalannak ítélték az apátság 1994-ben benyújtott restitúciós igényét, mivel álláspontjuk szerint az nem tartalmazta a törvényben előírt alaki kellékeket. A szlovák legfelsőbb bíróság elutasítása jogalapot adott arra, hogy az ügyben nemzetközi fórumhoz lehessen fordulni, így került sor 2013-ban egy petíció beterjesztésére, amelynek tárgya a jogfosztás szlovákiai fenntartása. A PETI 2014-ben nem fogadta be a petíciót, döntését nem indokolta meg, csak annyit közölt, hogy szerinte nem kapcsolódik az Európai Unió tevékenységi területeihez. Ez ellen a magatartás ellen a bencések pert indítottak az Európai Parlament ellen, hivatkozva egy olyan ítéletre, amelynek értelmében „a petíciót beterjesztő polgárt olyan helyzetbe kell hozni, hogy megérthesse azokat az okokat, melyeknél fogva az Európai Parlament befogadhatatlannak minősíti a petíciót”. A Lisszaboni szerződés értelmében alapjogról van szó, amit a demokrácia közvetlen eszközeként kell tekinteni. Unió: egyre többen ábrándulnak ki belőle A beszámolókat követő vitában Tőkés László reményét fejezte ki, hogy Csáky Pál, a PETI egyik alelnöke még több figyelemmel kíséri majd a petíciók sorsát. Sógor Csaba a szászok és zsidók romániai ingatlanjai körül kialakult helyzetre hívta fel a figyelmet, Balczó Zoltán azt hangsúlyozta, hogy a nemzetek közösségét rá kell bírni saját elveinek és értékeinek a betartására, Gál Kinga szerint egyre nagyobb azon polgárok száma, akik kiábrándulnak az Európai Unió politikájából, aminek súlyos következményei lehetnek. Az egyik hozzászóló megemlítette, hogy felvidéki viszonylatban még a csatlakozási folyamat idején voltak nem magyar kezdeményezések az egyházi és magántulajdon restitúciónak kikényszerítésére az EP-ben, amit Csáky Pál nyolcévnyi miniszterelnök-helyettesként nem támogatott. Tőkés azt indítványozta, hogy ajánlásaikat juttassák el a petíciós bizottsághoz. A rendezvényen egy közel harminctagú erdélyi látogatócsoport vett részt, akiket Schöpflin György, valamint Cristian Preda néppárti képviselők az unió tevékenységét bemutató szeminárium keretében üdvözöltek. Eltussolt uniós petíciók Az erdélyi magyar egyházi vagyon kérdésében és a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának ügyében már 2012 őszén petíciót nyújtott be id. Lomnici Zoltán jogász, Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki püspök és Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az EP Petíciós Bizottságához, amelyet a testület elutasított. Ennek következtében 2015-ben újabb beadványra került sor Lomniczi Zoltán és Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadó-tanácsosa révén a PETI-hez, amely azt elfogadta ugyan, de azóta sem bocsátotta politikai vitára. Ez ellen jogi orvoslást kezdeményeztek az Európai Bíróság azon döntésére hivatkozva, hogy sérült az európai polgárok petíciós joga. A magyar egyházak abban reménykednek, hogy a bíróság a PETI-t a kérdés tárgyalására kötelezi. Krivánszky Miklós, Brüsszel Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2016. április 21.A kormány szolidáris a külhoni magyar egyházi közösségekkelSemjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökével az erdélyi egyházi ingatlanok helyzetéről, visszaállamosításának veszélyéről - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön az MTI-t. Semjén Zsolt megerősítette, hogy Magyarország kormánya szolidáris a külhoni magyarság egyházi közösségeivel a Romániában tapasztalható visszaállamosítási törekvésekkel szemben - közölte a sajtófőnök. (MTI) kormany.hu 2016. április 30.„Behavazott” kisebbségi ügyek (Tőkés Lászlóval a védhatalmi státus elő- és utóéletéről)A magyar kisebbségi ügyek európai képviseletéhez akár a migránshullám farvizét is igénybe kell venni, tartja Tőkés László EP-képviselő, akivel kitüntetése visszavonásáról is beszélgettünk. – Hogy érzi magát mostanában Brüsszelben? – Mi tagadás, van bennem némi félsz, de inkább amolyan tudatalatti. Amikor legutóbb végigjártam az újra kinyitott brüsszeli Zaventem reptér mintegy másfél órás biztonsági akadályversenyét az autós sorompótól a beszállókapuig, megborzongtam: uramisten, ezután ebben lesz részünk? Körülöttem az emberek ugyanúgy itták a kólájukat, cipelték a csomagjaikat, előzékenyek voltak egymással, mosolyogtak, mint néhány héttel korábban. Mégis azt éreztem, hogy mindenre rányomja bélyegét a legutóbbi események nyomán kialakult félelem. – És amúgy hogy érzi magát az unió fővárosában? – Felemásan. Amikor az Európai Parlamentbe kerültem, azt hittem, saját gondjainkat vihetjük a világ elé, fórumra találnak saját erdélyi kisebbségi problémáink. Ezzel szemben bizonyos értelemben nekem is a nyakamba kellett vennem Európa, a világ problémáit, ilyen értelemben átrendeződtek a fejemben a nemzetközi gondok. Egyfajta globalizáció ment végbe bennem, más hierarchiába és összefüggésrendszerbe kerültek az aktuális problémák. Itt van például a migráció kérdése. Előtte Erdély Kárpátokon túlról érkező bevándorlóinak problémája kötötte le a figyelmünket, akik milliós nagyságrendben érkeztek térségünkbe új hazát keresni. Ezzel párhuzamosan viszont azzal kell szembesülnünk, hogy a világ különböző részeiről érkező migránsok hullámverésében a hagyományos, a nemzetek közösségére épülő Európa hasonló problémákkal küszködik, mint a mi nemzeti közösségünk otthon, Romániában. Egész életem hitünk őrzésében, egyházaink szabadságának és kisebbségi egyházaink védelmének jegyében telt. Most azt kell tapasztalnunk, hogy az egész európai kereszténység visszaszorulóban van, és nemcsak az államideológiai alapú ateista diktatúra, hanem a szekuláris, elvallástalanodott, álliberális, intoleráns Európa is hátrányos megkülönböztetéssel sújtja. – Mindez saját prioritáslistájának átrendeződését is magával hozta? – Átalakulásról nincs szó, némi „nemzetköziesedésről” viszont igen. Hasonló problémákkal találkozom nemzetközi szinten, mint idehaza – másmilyen módon. Mert könnyű belátni, hogy míg hitünket, hagyományainkat, anyanyelvünket védjük, a kisebb-nagyobb európai nemzetek, közösségek érdekeivel találkozunk. Nekem hasonlóképpen fáj a német nemzeti öntudat háttérbe szorulása, mint a magyar nemzettudat sorvadása. Mert ma elképzelni sem lehet, hogy egy német kijelentse, amit itthon azért már egyre kevésbé szégyellünk: magyarnak lenni jó. De fájdalmas a találkozás a nivelláló típusú, az emberi jogok ügyét polgárjogi kérdésre szűkítő nézetekkel is, amikor a francia állampolgárság révén egyenlőségjelet tesznek a muszlim arab és a született francia közé. Mert miközben szeretettel nyújtok kezet a bevándorló muzulmánnak, Franciaországot a franciák és a francia kultúra hazájának tekintem. – A kettős mércét azonban igen mély beágyazottságból kell előrángatni... – Jómagam is a kettős mérce alkalmazását tartom Európa egyik legsúlyosabb problémájának. A Kárpát-medencei Képviselők Fóruma legutóbbi ülésén Szili Katalin tudatosította, hogy kétszer akkora az Európai Unió területén élő hagyományos kisebbségek létszáma, mint a migránsoké. Ennek ellenére az előbbiek ügye iránti figyelem eltörpül a bevándorlók egyéni jogai iránti aggódás mellett. Némi túlzással ma világbotrány lesz abból, ha a szerb–horvát határon rálépnek egy migráns lábára, tévéállomások tucatjai riogatják a világot, hogy nem tartják tiszteletben a hívatlanul ideérkező, netán gazdasági menekültnek számító migránsok emberi jogait. – Nem lehet ebből tőkét kovácsolni? Elképzelhető, hogy a romániai magyarok tyúkszeme megtaposásának fájdalma is könnyebben elgyűrűzik Brüsszelig? – Akár így is kezelhetjük a kérdést, de érzéseim ebben a tekintetben is felemásak. Az unióban ugyanis még odáig sem jutottak el, hogy tudomásul vegyék a külhoni magyar kisebbség létét, kollektív jogait. Ezért aztán annak az alapvetően fonák helyzetnek is örülnünk kell, hogy Lomnici Zoltán azzal kampányolt a minap a brüsszeli restitúciós konferencián, hogy mivel nemcsak a kisebbségi keresztényeket sérti az ingatlan-visszaszolgáltatás kelet-európai akadályozása, hanem a cigányokat is, a rájuk való tekintettel is fel kell gyorsítani a restitúciót. Lomnici logikája szerint, mivel létezik egy erős hátszéllel rendelkező európai cigány stratégia, a magyar ügyet az vinné előbbre, ha a cigány érdekeket is csatlakoztatnánk. Nosza, hivatkozzunk a cigányokra, akkor több esélyünk van saját jogaink érvényesítésére. Ezzel párhuzamosan oda jutottunk, hogy a migránsügy farvizén próbáljuk bevinni Európába a hagyományos kisebbségek kérdését. Örüljünk neki? – Három évvel ezelőtt Tusnádfürdőn szorgalmazta, hogy Magyarország vállaljon védőhatalmi szerepet az erdélyi magyar kisebbség érdekében. Felvetése a Románia Csillaga érdemrend visszavonását hozta maga után. Megbánta netán? – Szó sincs róla. A becsületbíróság közel húszoldalas indoklást állított össze az érdemrend visszavonásának alátámasztására, amely tömörnek szánt foglalata a ceauşista-szekurista idők magyarellenességének. Mintha az iratot a volt Securitate Magyar irredenták ügyosztályának – volt ilyen! – szakértői állították volna össze. Ha valaki viszont akarja látni a hajdani horthysta-fasiszta ellenes frazeológiát, diskurzust, ez az indoklás ajánlott olvasmány. Elítélésemben a hajdani intézményes magyarellenesség nyer megfogalmazást, amely nem csak ellenem jelent fenyegetést. Ahol ilyesmi megtörténhet, ahol a bíróság igazat ad két volt titkosszolgálati vezető vádaskodásának, abban az országban senki sem érezheti biztonságban magát. – A tusványosi segélykiáltás hirtelen felindulásból hangzott el, vagy előzetesen egyeztetett témafelvetés volt? – Részemről teljesen tudatos volt, napokon át készültem rá, hiszen a védőhatalmi státust a dél-tiroli minta alapján nagyon hasznos politikai eszközként kezelem. Ugyanakkor semmiféle egyeztetés nem volt, attól tartottam ugyanis, ha kikérem a miniszterelnök úr környezetének véleményét, azt a bölcs tanácsot kapom, hogy ne vessem fel a kérdést. Hasonló okokból a román–magyar alapszerződés felülvizsgálata ötletének felvetését sem beszéltük meg előzetesen. Holott mindkettőt időszerűnek tartottuk. A védhatalmi státus felvetését megfogalmazásában sem Orbán Viktor, sem a Nemzetpolitikai Államtitkárság nem támogatta azóta sem, következményeitől azonban mindig megvédtek. Ebben az összefüggésben rendkívül nagyra értékelem a Magyar Becsületrend ideítélését, ez a kitüntetés gyakorlatilag teljesíti a védhatalmi státus kívánalmait személyem vonatkozásában. Nekem azonban az az elsődleges fontosságú, hogy az elszakított területek magyarjai szabadon élhessék meg magyarságukat a szülőföldjükön, és teljes értékű életet élhessenek. – Úgy tűnik azonban, hogy mindig van lejjebb. A kisebbségi kérdésekben Romániában tapasztalható visszarendeződés körülményei között milyen stratégiai-taktikai átalakulásokat, módszereket, témafelvetéseket tart szükségesnek? – Egyértelműen rendszerváltozásra van szükség a kisebbségpolitikában, az általános romániai rendszerváltozás ugyanis alig közelített ezen a téren a demokratikus követelményekhez. Románia a kommunista időkhöz hasonló kirakatpolitikát folytat a kisebbségpolitika tekintetében, legfeljebb némi demokratikus álcát öltve magára. Önálló magyar politizálás kell, ennek az igénynek azonban az RMDSZ messze nem akar vagy nem képes eleget tenni. De európai viszonylatban is áttörésre van szükség, az egyéni jogokon alapuló, a diszkrimináció tilalmának általános alapelvein nyugvó, szűkkeblű kisebbségpolitika tanúi vagyunk. Az unió „ostromát” egy pillanatig sem szabad abbahagyni, de kétségtelenül egyre szűkebb a tér: a migránsok kérdése egyértelműen „behavazott” minden kisebbségi kérdést. Fájdalmas a beismerés, de szükséges: ha elméleti szinten folyamatos is e problémák újrafogalmazása, gyakorlatilag helyben topogunk. – Sokan azt tartják, a kelet-európai országok egyik tragédiája, hogy demokratikus átmenetük hőseit képtelenek voltak megvédeni – esetenként saját maguktól is. Önre is vonatkozhat ez a megállapítás? – Neumann Ottó nagyváradi származású újságírót idézem a kilencvenes évek elejéről: maradtál volna szimbólum… Ha maradtam volna a még Ion Iliescu által is forradalmi hősnek nevezett státusban, biztosan semmi baj nem lenne most velem. Engem változó intenzitással, de gyakorlatilag folyamatosan le akartak vadászni az elmúlt bő húsz esztendőben. Hol politikai, hol egyházi, egyetemi alapítói-irányítói, de magánemberi minőségemben is karaktergyilkossági kísérletek célkeresztjében állok. A legnagyobb eddigi teljesítményemnek azt tartom, hogy képes voltam a felszínen maradni, mert amúgy nem terem fű a magamfajta politikai és nemzeti közszereplőnek. A hibáim felsorolására pedig nem lenne elegendő ez az újságfelület. Csinta Samu Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 6.Tőkés Johannisnál sürgeti a restitúciótLevélben fordult Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Klaus Johannis román államfőhöz annak érdekében, hogy meggyorsítsa a kommunista állam által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását. A politikus csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Románia legnagyobb adósságának nevezte az ingatlanok visszaszolgáltatását, és úgy vélte, a késlekedés rossz fényt vet az országra. Hozzátette: a kormányon és Klaus Johannison is múlik, hogy a kommunizmus igazságtalanságait a jelenlegi gyakorlat továbbra is legitimálja vagy megváltozik az eddigi gyakorlat és a még vissza nem szolgáltatott ingatlanok visszakerülnek jogos tulajdonosaikhoz vagy azok örököseihez. „Azt kérem öntől, elnök úr, hogy használja fel minden alkotmányos és törvények által biztosított jogkörét annak érdekében, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását meggyorsítsa, és azért, hogy a felelős állami vezetők hozzáállása megváltozzon ebben az ügyben, Románia pedig lekerülhessen a nemzetközi intézmények jelentéseinek szégyenpadjáról" – írta az EP-képviselő. Tőkés felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság által, Románia uniós tagfelvétele előtt elkészített országjelentések világosan kimondják a kommunista állam által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának kötelezettségét. Felidézte, az Európa Tanács különböző intézményei által megfogalmazott jelentések is megállapítják, hogy Romániában a tulajdonjogot továbbra is folyamatosan megsértik, ugyanakkor a volt tulajdonosok által kezdeményezett perekben a strasbourgi bíróság által a román állam kárára kiszabott büntetések összege megdöbbentően magas. „Az Amerikai Egyesült Államok külügyi hivatala, a State Department éves országjelentései is többször megállapították, hogy a vallásszabadság és a vallási közösségek jogai sérülnek az ingatlan-visszaszolgáltatások elmaradása miatt" – idézte az MTI az EMNT elnökét. Tőkés László és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy nemrég az Európai Parlament petíciós bizottsága befogadta Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatos készült beadványát. Az ügyben nyilvános meghallgatás is volt, és Tőkés László szerint az elhangzott adatok, előadások alapján világossá vált, hogy maguk a román állami intézmények akadályozzák a restitúciós folyamatot. Lomnici Zoltán elmondta: azt kérték Csáky Páltól, a petíciós bizottság alelnökétől, hogy minél előbb foglalkozzon a testület ezzel a kérdéssel, és azt is javasolja, hogy a magyar Országgyűlés is tűzze napirendre a kérdést. Hangsúlyozta: csak a külpolitikai törekvések folytatása és a nemzetközi színtéren folytatott küzdelem tudja rászorítani Romániát arra, hogy lépjen az ügyben. A szerkeszőségünkhöz eljuttatott, Tőkés László által jegyzett közlemény szerint az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989-es romániai rendszerváltozás kezdete óta szakadatlan küzdelmet folytatnak a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott vagyonok visszaszerzése érdekében. Úgy fogalmaztak: az ingatlan-visszaszolgáltatás állása, a folyamat állami hatóságok általi folyamatos akadályoztatása arra vall, hogy Románia ezen a téren is tudatosan és szándékosan megszegi az európai normákat. Közölték, a román állam nem hajlandó eleget tenni nemzetközi vállalásainak, így megsérti a magyar nemzeti és a kisebbségi egyházi közösségek méltóságát, továbbá a tulajdonhoz való jog, valamint az egyházi és a vallásszabadság korlátozása által hamis felmentést ad a kommunista diktatúra által elkövetett visszaélésekre és bűnökre. Tőkés László szerint a restitúciós folyamat Románia uniós csatlakozása óta lelassult, mára szinte meg is állt, ezért elkeseredett erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy újra napirenden tartsák a kérdést. Az MTI kérdésére ismertette a román fél által is közölt adatokat, amelyek szerint 2140 vitatott ingatlanról van szó, amelyeknek mintegy harmadát szolgáltatták vissza. Csak a református egyház esetében 1208 kérvényt iktattak, ezek közül 772-vel foglalkoztak, 459 ingatlant adtak vissza, 436 követelés pedig még elbírálás alatt áll. Krónika (Kolozsvár) 2016. július 11.Szent László-emlékév lehet a 2017-es esztendőOkos Márton erdélyi közíró azt kéri Magyarország kormányától, hogy 2017 legyen Szent László emlékéve. Szintén az ő kezdeményezésére emlékezik Márton Áron püspökre ebben az esztendőben Magyarország – írta közleményében a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa. Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke Budapesti sajtótájékoztatón beszélt a történelmi múlt tiszteletéről, rámutatva, hogy ez a nemzet egysége szempontjából fontos, és erősítheti a szomszédos népek barátságát. Mint elhangzott, Szent László Lengyelországban született, 940 éve Magyarországon koronázták királlyá, 825 éve avatták szentté. Nagyváradon püspökséget alapított, a horvátok is nagy királyukként tisztelik, ő Erdély védőszentje, aki a felvidéki Nyitrán hunyt el. A kezdeményezők közölték, a Szent László-emlékévre vonatkozó pozitív döntés a határon túli és anyaországi magyarok, valamint a magyaroknak a lengyel és horvát néphez fűződő kapcsolatát is erősítené. Lomnici Zoltán elmondta, szervezete nevében elsőként csatlakozik a kezdeményzéshez, amelyet felvidéki, erdélyi és anyaországi civil szervezetek is támogatnak. Az elmúlt évben hagyományőrzők felkérése alapján Okos Márton kezdeményezte a Rákóczi-emléknap megtartását. A közíró megszerezte erdélyi szervezetek támogatását és ez hozzájárult ahhoz, hogy az Országgyűlés ellenszavazat nélkül döntött a nemzeti emléknap kijelöléséről. Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 18.Szent László-év lesz 2017-benJanuár elsején kezdetét veszi a 2017 végéig tartó Szent László-év – jelentette be szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János elmondta: az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Mivel I. (Szent) László az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép- Európai népeket, számítanak arra, hogy a magyarok mellett horvát, lengyel, román és szlovák civil szervezetek, egyházak és politikai szereplők is szerepet vállalnak az eseménysorozatban, és szeretnének határon túli helyszíneket is bevonni – ismertette az államtitkár. Jelezte, hogy az eseménysorozat költségeire államtitkársága 80 millió forintot különít el, számítanak a Márton Áron Emlékbizottság tagjainak közreműködésére is, világi fővédnöknek pedig Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest kérik fel. Potápi Árpád János elmondta: szeptember végére összeállítják a programok java részét. Céljaik között említette, hogy új tartalmak jöjjenek létre a Szent László- év során, akárcsak azt, hogy meglévő értékeket mutassanak be, egyaránt megszólítva a szakmai és a nagyközönséget. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az eseményen arról beszélt: az ilyen kezdeményezések fontosságát az adja, hogy az egyén méltósága nem értelmezhető a nemzet méltósága nélkül, ez utóbbi pedig azt is jelenti, hogy hivatkozunk nemzetünk nagyjaira, felmutatjuk őket. Nagyon sok mindent elvettek Magyarországtól az évszázadok során, de a történelmünket nem vehetik el – fogalmazott. Szent László Szent István mellett a legnagyobb országépítő volt, aki megteremtette a Kárpát-medenceében élő népek együttműködését – emelte ki. Felidézte: a lovagkirály Lengyelországban született, Erdély védőszentje, ő alapította a zágrábi püspökséget, "a sorsközösséget a horvát és a magyar nép között ő teremtette meg törvényes jogon", és Nyitrán halt meg. Ma pedig e népek "közös és tisztelt királya", szimbóluma az itt élő nemzetek ma oly szükséges összetartásának, együttműködésének – mondta. Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke azt emelte ki, hogy a Szent László- évnek abban is szerepe lehet, hogy a történelmi hagyományokra alapozva hatékony együttműködést alakítsanak ki a térség államai. Népújság (Marosvásárhely) 2016. augusztus 18.Jövőre egész évben Szent Lászlót ünnepeljükSzent László-évet hirdetett a magyar kormány, a lovagkirálynak szentelt emlékév január elsején veszi kezdetét és 2017 végéig tart – jelentette be szerdán Budapesten Potápi Árpád János. A miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Mivel I. (Szent) László az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép- EUrópai népeket, számítanak arra, hogy a magyarokon kívül horvát, lengyel, román és szlovák civil szervezetek, egyházak és politikai szereplők is szerepet vállalnak az eseménysorozatban, és szeretnének határon túli helyszíneket is bevonni, ismertette az államtitkár. Jelezte, hogy az eseménysorozat költségeire államtitkársága 80 millió forintot különít el, számítanak a Márton Áron Emlékbizottság tagjainak közreműködésére is, világi fővédnöknek pedig Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest kérik fel. Az MTI érdeklődésére Potápi Árpád János elmondta: szeptember végére összeállítják a programok javarészét. Céljaik között említette, hogy új tartalmak jöjjenek létre a Szent László-év során, akárcsak azt, hogy meglévő értékeket mutassanak be, egyaránt megszólítva a szakmai és a nagyközönséget. Sorsközösséget teremtett a népek között Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az eseményen arról beszélt: az ilyen kezdeményezések fontosságát az adja, hogy az egyén méltósága nem értelmezhető a nemzet méltósága nélkül, ez utóbbi pedig azt is jelenti, hogy hivatkozunk nemzetünk nagyjaira, felmutatjuk őket. Nagyon sok mindent elvettek Magyarországtól az évszázadok során, de a történelmünket nem vehetik el, fogalmazott. Szent László Szent István mellett a legnagyobb országépítő volt, aki megteremtette a Kárpát-medenceében élő népek együttműködését, emelte ki. Felidézte: a lovagkirály Lengyelországban született, Erdély védőszentje, ő alapította a zágrábi püspökséget, „a sorsközösséget a horvát és a magyar nép között ő teremtette meg törvényes jogon", és Nyitrán halt meg. Ma pedig e népek „közös és tisztelt királya", szimbóluma az itt élő nemzetek ma oly szükséges összetartásának, együttműködésének, mondta. A kalotaszentkirályi származású Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke azt emelte ki, hogy a Szent László-évnek abban is szerepe lehet, hogy a történelmi hagyományokra alapozva hatékony együttműködést alakítsanak ki a térség államai. Egyházépítő és hadvezér I. (Szent) László Árpád-házi magyar király 1040 körül született Lengyelországban. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) István király vakíttatta meg, apja, Béla – testvéreivel együtt – István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki Szent István életművét folytatta. Anyja, a lengyel Richeza, II. Miciszláv király leánya volt. 1077 tavaszán választották az ország főurai a trónra. 1081-ben koronázták meg másodszor, immár a szent koronával. Hadvezéri képességeit már akkor megmutatta, amikor a besenyők, a kunok és a csehek ellen harcolt. 1091-ben, míg Horvátországban hadakozott, a kunok ismét az ország keleti vármegyéit pusztították, mire ő erős sereggel hazatért és megsemmisítette a támadókat. László hű volt egyházához, de a pápaságnak nem volt hajlandó engedményeket tenni. Uralkodása alatt történtek az első magyar szenttéavatások: kezdeményezésére 1083-ban avatták szentté István királyt, fiát, Imre herceget, annak tanítóját, Gellért püspököt és két zoborhegyi remetét. Ő hozta létre a zágrábi püspökséget, emellett Biharról Váradra költöztette a püspöki székhelyet. A magyarországi egyház 1092-ben tartotta első zsinatát. László idején élte első virágkorát a Magyar Királyság. Uralkodása alatt az addig trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban törvényeivel nyugalmat és rendet teremtett. Három törvénykönyve közül az elsőt 1077-ben adták ki. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást, tűzzel-vassal irtotta a pogány szokásokat, szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést. Jeruzsálembe kívánt zarándokolni, tervét azonban nem valósíthatta meg, mert 1095. július 29-én Nyitrán váratlanul meghalt. Előbb az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. 1192-ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté, ami nagyban hozzájárult a „lovagkirály" kultuszának elterjedéséhez. A Nagyváradi székesegyházban lévő sírja országos jelentőségű kegyhellyé vált, amelyet a magyar királyok is rendszeresen felkerestek. Sírját a 17. században feldúlták, hermáját 1619-től a győri székesegyházban őrzik. I. László történelmi érdeme a magyar királyság önálló létének egyértelmű biztosítása volt, kultuszát a másik lovagkirály, Nagy Lajos teremtette meg. Sokáig hitte azt a nép, hogy a szent király „kijön" a sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és győzelemre segíti népét. Nagyváradon a mai napig tartanak Szent László-ünnepségeket. Személyéhez számos csodatétel fűződik: bárdjával vizet fakasztott szomjazó katonáinak, sziklafal nyílt meg előtte. Ünnepe június 27-én van. Krónika (Kolozsvár) 2017. február 7.Emberi méltóságért díjat kapott Böjte Csaba ferences szerzetesAz Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) Emberi méltóságért kitüntetésben részesítette Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapító elnökét. Az elismerést Lomnici Zoltán, az EMT elnöke és Szunai Miklós, a civil szervezet főtitkára adta át február 6-án Budapesten. Lomnici Zoltán, aki 2002–2009 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, 2006-ban az Alkotmánybírósághoz fordult kérve, hogy a bírói fórum értelmezze az emberi méltósághoz való jogot és annak tartalmi elemeit. Az Alkotmánybíróság három esztendőn át több ülésen elemezte a beadványt, majd végül hatáskör hiányára hivatkozva nem adott érdemi választ a feltett kérdésekre. Ezt követően Lomnici Zoltán felhívást adott ki az emberi méltóság védelme érdekében, azt a célt megjelölve, hogy hazánkban ne sérüljön az egyenlő emberi méltóság elve, és ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita és magyarellenes retorika. A csatlakozók elkötelezték magukat annak érdekében, hogy visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt. A csatlakozók fontosnak tartották a másoknak fájdalmat okozó történelmi sérelmek tiszteletben tartását, és mindenkit arra hívtak fel, hogy sem szóban, sem cselekedettel ne sértse meg az áldozatok emlékét. Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnökének javaslatára az alapítók létrehoztak egy politikai pártoktól független civil szervezetet a felhívásban megjelölt célok megvalósítása érdekében, és neves közéleti személyiségeket kértek fel a tagságra. Így jött létre az Emberi Méltóság Tanácsa. Azóta minden esztendőben átadják az Emberi méltóságért kitüntetést olyan személyeknek, akik kiemelkedően sokat tesznek az emberi jogokért, az emberi méltóságért. A díj idei kitüntetettjét Lomnici Zoltán elnök méltatta, aki ismertette Csaba testvér eddigi életútját. Mint mondta, Böjte Csaba olyan, reménytelenségben élő gyerekeknek adott és ad ma is otthont, ételt és hitet, akiket szüleik elhagytak, vagy anyagi lehetőségeik nem engedik meg, hogy emberhez méltó módon ételt, otthont adjanak nekik. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: Csaba testvér lelkeket ment, s a testi nélkülözéstől óv nemre, származásra, nemzetiségre nézve függetlenül – fiatal életeket. A díj átadásakor elhangzott: Böjte Csaba élete példakép a jövő nemzedék számára is. A ferences szerzetest hallgatni bármikor felér egy lelkigyakorlattal. Ez történt a Budakeszi úton lévő Öko Ház Lovagtermében is, amikor a jelenlévőkhöz szólt Csaba testvér. Miután megköszönte az elismerést, így szólt: Igazából, amit teszek, nem áldozat. Nyáron elmenni egy tóhoz fürdeni, jó dolog. Ha megkérdezik, megéri-e, csak az lehet rá a válasz, hogy persze, megéri fürdeni egy tóban. Gyereket befogadni, gyereket nevelni, az élet mellett dönteni – megéri, csodálatos dolog. A mai napon a Gát utcában, József Attila szülőházánál jártam. Eszembe jutott, amit munkatársaimnak szoktam mondani: honnan tudjuk, netalán a következő „József Attilát” fogadjuk-e be, hiszen ki tudja, mit rejt az a kisgyermek, aki hozzánk érkezik. Minden gyermekben a csodát látom. A Jóisten nem gyárt selejtet. Minden kisgyermeknek feladata van, melyet egy-egy anyuka kezében küld el hozzánk a Mindenható. Pedagógusnak, szülőnek az a feladata, hogy a gyermek küldetését segítse beteljesíteni. Otthonainkba 1992–93 óta fogadunk be gyermekeket. Mi ezt az isteni küldetést, a gyerekek feladatát próbáljuk segíteni, támogatni. Csaba testvér elmondta, egykor „csupán” huszonhárom gyereket fogadott be. Mára nyolcvanhárom helységben végzik munkájukat; házaikba eddig összesen körülbelül hatezer gyereket fogadtak be. Hozzátette: pillanatnyilag kétezer százharminc fiatalról gondoskodnak. A díj átadásának szervezői kulturális programról is gondoskodtak. Az ünnepi beszédek után azt tervezték, Dévai Nagy Kamilla énekében és gitárjátékában, Kathy Horváth Lajos hegedűjátékában, illetve a Cseppkő Gyermekotthoni Központ fiataljainak előadásában gyönyörködhetnek majd a megjelentek, ám e terveket Csaba testvér módosította, hiszen sehova nem érkezik üres kézzel. A Nagyszalontán található otthonuk kilenc fiataljával érkezett, akik Szent Lászlóról szóló verset adtak elő, majd bemutatkoztak egyenként. Volt olyan fiú, akinek tizenöt testvére van. A bemutatkozások után következett a szervezők ének- és hegedűprogramja, illetve a magyarországi otthon fiataljainak éneke, felolvasása. Az ünnepség végén Csaba testvér egy tervét is megosztotta a jelenlévőkkel. Mint mondta, az anyaországból évről évre zarándokok érkeznek Csíksomlyóra. Szeretné, ha az Eucharisztikus Világkongresszusra ő jöhetne el egy vonatnyi gyerek zarándokkal, hogy Magyarországon találkozhassanak az Oltáriszentségben jelenlévő Jézussal. Bókay László magyarkurir.hu Erdély.ma 2017. február 18.Potápi: sorsközösség-vállalásra kötelez Szent László örökségeA Kárpát-medencei magyarság megerősítésére és a közép-európai országok szoros együttműködésén alapuló sorsközösség vállalására kötelez ma Szent László öröksége – hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken Győrben, a Szent László-év központi megnyitóján, a városházán. Potápi Árpád János az MTI beszámolója szerint kiemelte: a nemzetpolitikai célokkal összhangban soha nem látott mértékű támogatást tudott adni a kormány 2010 óta a Kárpát-medencei magyaroknak. Sorra hirdette meg a pályázatokat, többet ezek közül emelt összeggel. A következő hónapokban külhoni óvodafejlesztési programot hirdetnek meg és folytatódik a testvértelepülési pályázat is – sorolta. Hozzátette: a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a szlovénok, a horvátok, a szerbek és a magyarok egymásra utaltságát még hangsúlyosabbá teszi a keresztény Európa megőrzése és az annak érdekében kifejtett munka. Szent László alakja olyan szimbólum, amelyet a közép-európaiság és a visegrádi országok tekintetében is használhatunk, mert ha rajta akarunk maradni a kontinens térképén évszázadok múlva is, akkor ezeket a barátságokat ápolni kell – mondta. Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében hangsúlyozta, Szent László uralkodásának és életművének azon értékei, amelyekre büszkék vagyunk, ma is aktuálisak. Meggyőződése szerint nem divatjamúlt kereszténynek lenni és keresztény nemzeti vezetésről beszélni, mert a keresztény értékrend szerinti munkálkodás hívők és nem hívők számára is jót teremt. Hangsúlyozta: Szent László reményei szerint arra lelkesít mindenkit, hogy a keresztény értékeket megerősítse. Beszélt arról is, hogy a lovagkirály szent király volt, arra törekedett, hogy népének békét, szabadságot és elismerést szerezzen. Uralkodása a magyarság történelmében vízválasztó volt, mert biztos alapokra helyezte a keresztény országot. A vallás erkölcsi értékét nemcsak a magánéletben, hanem a közigazgatásban és az ország építésében is megtartotta, őrizte. Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere hangsúlyozta: Szent László ma arra figyelmeztet, hogy nemcsak fontos és értékes alakjai vagyunk az európai keresztény kultúrának, hanem sok esetben védelmezői is. Szent László korokon átívelő példakép, akinek rendíthetetlensége és az igaz ügy érdekében végzett szolgálata észrevehetetlenül hitet és erőt ad nekünk – tette hozzá. Kitért arra: a város számára különösen fontos a lovagkirály tisztelete és szellemi, erkölcsi hagyatékának tovább örökítése, hiszen a megyeszékhely őrzi a Szent Korona és a Szent Jobb utáni harmadik legértékesebb ereklyét, a Szent László-hermát, amelyet minden évben körmenetben visznek végig a belvárosban. A király tiszteletét ünnepi közgyűlési üléssel, lovagi napokkal és a Szent László-díj átadásával is őrzik. A nyitóünnepség előtt Veres András szentmisét mutatott be a Nagyboldogasszony-bazilikában, ahol homíliájában Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök szavai nyomán hangsúlyozta: a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor a társadalom eszméjét keresztelik meg. Szent László életével és munkásságával ezt tette, mert egész lényét áthatotta a Krisztus-hit – mondta. A szentmisét követően Szent László életrajzát kórusok énekelték el, Értünk támadt fényes csillag, virág ország gyökerén címmel. Az énekeket az Ének Szent László életéről című könyv alapján állította össze Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész. Az ünnepség végén megnyitották Móser Zoltán fotóművész kiállítását. A Kárpát-medence Szent László-freskóiról készített fényképsorozatot az emlékév során országszerte és a határon túl is bemutatják. Az eseményen részt vett mások mellett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. A nemzetpolitikáért felelős államtitkárság a múlt év végén jelentette be, hogy Árpád-házi Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából emlékévet hirdet az idei évre, hogy széles körben megismertesse a lovagkirály életét és művét. Amint arról beszámoltunk, Nagyvárad lesz a Szent László-év egyik kiemelt helyszíne. A nagyváradi Szent László Egyesület előadás-sorozattal és kulturális fesztivállal tiszteleg a lovagkirály előtt az uralkodóról szóló idei tematikus évben. Krónika (Kolozsvár) 2017. május 11.Böjte Csaba lesz az Aranycsapat emlékévének fővédnökeBöjte Csaba ferences szerzetes lesz az Aranycsapat idén kezdődő és 2018 végéig tartó emlékévének fővédnöke – mondta az emlékévet kezdeményező Lomnici Zoltán, az Emberi Máltóság Tanácsának elnöke szerdán Budapesten. Lomnici Zoltán elmondta, az Aranycsapat emléke nemcsak a sportot kedvelők, hanem az egész nemzet, a nemzeti önbecsülés és önértékelés számára is szimbolikus jelentőségű. Éppen ezért fontosnak tartotta, hogy olyan embert kérjen a fővédnökségre, akit vallási hovatartozástól, politikai beállítottságtól független tisztelet és szeretet vesz körül. Böjte Csaba úgy fogalmazott: „ezt a világot fenntarthatóvá kéne tenni, ehhez pedig fenntartható vágyakat kéne a felnövekvő fiatalság szívébe ültetni". Félelmetesnek nevezte, hogy ma mindenki a hatalommal és pénzzel tartja elérhetőnek a boldogságot, hozzátéve, hogy ha mindenki arra vágyik, örökösen „egymásnak fogunk esni". Böjte Csaba rámutatott: olyan vágyakat kellene a fiataloknak adni, amilyenek Puskásék szívében is éltek. „A sport, a művészetek szeretete, a természet, a világ megértésének vágya is lehet a kibontakozás útja" – tette hozzá a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője. Lomnici Zoltán elmondása szerint az emlékév során nem grandiózus eseményeket szeretne, hanem minél több helyen megtartott megemlékezéssel „eljutni a szívekhez". Hozzátette: 2014-ben magánemberként kezdeményezte a megemlékezés-sorozatot, és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár április elsején jelentette be az emlékévet. Mint mondta, a 2018 végéig tartó időszakban az évszázad mérkőzésének tartott, a londoni Wembley Stadionban megvívott 6:3-as mérkőzés 65. évfordulója mellett még tucatnyi, az Aranycsapathoz köthető évforduló lesz. Példaként említette Bozsik József halálának 40., Lantos Mihály és Budai László születésének 90. évfordulóját. Lomnici Zoltán kitért az erdélyi magyar egyházi ingatlanok visszaadásának ügyére is. Mint mondta, a közelmúltban Brüsszelben jelezte, hogy Románia a mai napig nem teljesítette az Európai Unióba lépésekor vállalt kötelezettségét, hogy visszaszolgáltassa a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanokat. Hozzátette: a 2500 ingatlan egyharmadát szolgáltatták vissza, és a visszaadott ingatlanokat is megpróbálják újra elvenni az egyházaktól. Elmondta: egyetért a gyulafehérvári főegyházmegyével, amely egy esetleges 2018-as romániai pápalátogatás feltételéül szabná a kommunista rezsim által államosított egyházi javak visszaszolgáltatását. MTI; Krónika (Kolozsvár) 2017. május 12.Irakban misézett Böjte CsabaNégy napot töltött az Iszlám Államtól visszahódított területeken, keresztények között Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, számtalan árva és nehéz sorsú erdélyi gyerek mentora a Magyar Nemzetnek nyilatkozott. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, számtalan árva és nehéz sorsú erdélyi gyerek mentora a lap kérdésére elmondta: két napja érkezett haza a háborús területről, és nagyon megrázták a látottak. Bibliai tájakon, a ninivei fennsík falvait és városait látogatta meg, káld és asszír keresztény, valamint asszír keleti ortodox közösségeket. A szerzetes bejutott az Erbil környéki menekülttáborokba is, ahol sok Krisztus-követő lelt menedékre. Böjte Csaba arról mesélt: járt olyan keresztény katedrálisban, amelynek márványoszlopait fáradt olajjal mázolták be az iszlamisták, hogy utána felgyújthassák. Látott porig lerombolt templomokat, golyószóróval szétlőtt kereszteket is. Hangsúlyozta, hogy a gyűlöletre nem a bosszú a jó válasz. Hasonlóan gondolkodnak a helyi papok is. A közösen celebrált miséken olajfákat szenteltek meg, és a visszatérő családoknak olajfacsemetéket ajándékoztak, hogy a vérrel áztatott földbe a béke szimbólumait ültessék el. Böjte Csaba megdöbbent azon, hogy a nagyvilág mennyire nem kíváncsi a közel-keleti keresztények szenvedésére. Beszámolt arról is, hogy gyűjtés indult a káld-szír-asszír testvérek visszatelepedésének megsegítésére, a településeik és templomaik újjáépítésére. Mindezekről a ferences rendi szerzetes azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke hívott össze szerda délután, és ahol bejelentették: 2018 novemberéig, az emlékezetes londoni 6:3-as labdarúgó mérkőzés évfordulójáig emlékévet szentelnek az Aranycsapat sikereinek. Ennek a rendezvénysorozatnak lesz a fővédnöke Böjte Csaba. Lomnici Zoltán elmondta azt is: petícióval fordult Brüsszelhez amiatt, hogy Románia nem tett eleget az unióhoz való csatlakozáskor elfogadott kötelezettségeinek, és az erdélyi magyar egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott kétezer-ötszáz ingatlan kevesebb mint egyharmadát adta vissza. Az ügyben múlt héten meghallgatást tartottak, ahol elmondta: a helyzet nemhogy javult volna, hanem immár olyan ingatlanokat is megpróbálnak elvenni, amelyeket korábban visszaadtak a jogos tulajdonosnak. Lomnici támogatja a Gyulafehérvári Főegyházmegye felhívását, amely szerint a jövőre tervezett romániai pápalátogatás egyik feltétele legyen az, hogy előtte a katolikus egyház ingatlanait maradéktalanul visszaszolgáltassák. mno.hu; https://itthon.ma/karpatmedence 2017. május 13.Sylvester Lajos: UtókezelésenÖt esztendeje eltávozott barátunk és kollégánk, lapunk főmunkatársa, SYLVESTER LAJOS, életünk szenvedélyes firtatójaként utolsó kórházi napjait is hivatásának kötelékében élte, az általa Fekete Doboznak nevezett irattartóba gyűjtve följegyzéseit a környező világról. Anyaga egy részét még életében három folytatásban közre is adta lapunkban, most emlékét idézve az utolsó szemelvényt közöljük hagyatékából. Utókezelésre ismét a kézdivásárhelyi kórházhoz, dr. Vitos Attilához járok. Budapesten az Urológiai Klinikán dr. Romics professzor a műtét utáni utókezelést részletező hivatalos irat mellé a kézdivásárhelyi urológus főorvosnak személyre szóló levelet is mellékelt, amelyben a kezelés módját és az alkalmazott gyógyszert írta elő. A gyógyszer beszerzése körül itthon bonyodalmak keletkeztek. Romániában még nem alkalmazzák azt a kezelést. Vitos főorvos végigtelefonálta az urológiai szakismeretségi kört, majd a Romániában is használatos gyógyszer beszerzését ajánlotta. Ez is méregdrága „méreg”, de itthon a biztosító finanszírozza majd a hatalmas összeget. A gyógyszerek beszerzése külön kálvária. Ez a feleségem tiszte. A hónap utolsó napjaiban beadja az egészségügyi könyvecskét a háziorvos asszisztensnőjéhez, aznap délután vagy másnap a recept után megy. A váróterem mindig zsúfolt, tele türelmetlen betegekkel és ezek hozzátartozóival, akik rossz szemmel nézik, ha valaki soron kívül surran be az orvosnőhöz, akkor is, ha mondja, csak egy már megírt receptet vesz át. Aztán irány a gyógyszertár. Újabb sorok, és ott már a kötelező sorállás. Szerencsére ismerik, gyorsan kiszolgálják, ha nincs meg az a gyógyszer, mint a mostani esetben is, amelyet az urológiai utókezelésre írtak fel, akkor másnapra már beszerzik. Futár hozza. Szóval, újra Kézdivásárhelyen vagyok. Vitos főorvossal a kórház udvarán szaladunk össze. Azonnal betessékel az urológiai osztályra, üres kórtermet készíttet elő, ahol a katéteres hólyagfeltöltés után legalább egyórányi időt kell töltenem. A feltöltés művelete nem annyira fájdalmas, mint amennyire kellemetlen. „Túl kell lenni ezen is” – játszom a határozott férfit és a fegyelmezett beteget. Az orvos mindenféle civiltörténettel tereli el a figyelmemet a katéteres kellemetlenségről, ami sikerül is, azon veszem észre magam, hogy jó kedélyű beszélgetésbe keveredtünk. Meghallgatom a viselkedési utasításokat, azt, hogy mennyi ideig maradjak hanyatt fekve, majd forduljak erre meg arra az oldalamra, és sétáljak is, hogy az orvosság „bejárhassa” a hólyag teljes belső felületét. Aztán magamra maradok. Az orvosnak ebben az órában a műtőbe kell mennie, ahol a műtésre előkészített beteg várja. Mégsem vagyok magamra, mert a szomszéd kórteremtől egy függöny választ el, ahol két műtét utáni lábadozó beteg beszélget. Idősebb férfiak – egyiküknél a prosztataműtét után egy idő múlva újra elzáródott a húgyút, s ahogy mondja, az ebben képződött „köveket” kell kipisilnie. A másiknak – Gyurinak – a fél veséjét kellett eltávolítani. Mindezt későbbi megismerkedésünk után tudom meg. Most a függönyön áthallatszó beszélgetésből az életútjukkal ismerkedem. Mindketten világlátott emberek. Már az átkosban megfordultak a határon túl. Sándor az NDK-béli élményükről beszél. Fő téma – az urológiai klinikán vagyunk – a sör. A német sör, amely az itthonihoz képest szuper minőségű volt, és végtelenül olcsó. A finom söröknél jobban csak az lepte meg, amikor egy félmárkányi pénzt baksisként a pincérnél akart hagyni, de az utána rohant, s a vendéglő ajtajában visszaszámolta a pénzt. Ez még abban az időszakban volt, amikor Sepsin, a Sugás vendéglőben az értelmiségiek asztalánál Géza, a kedvenc pincérünk, mikor a számlát írta, mindig hozzábiggyesztette: „plusz a mai dátum – de szerencsétek van, ma olcsón megússzátok, mert ma még csak elseje, messze van még a hónap vége”. Persze játék volt az egész, Géza nem a mi zsebünkön akart meggazdagodni. A függöny mögötti „félvesés” férfi is világot látott ember. Előbb Nyugat-Németországban dolgozott muzsikusként. Csodálkozva hallgatom, milyen szakszerűen és mekkora jártassággal ecseteli a kinti életet. Alsó-háromszéki nyelvjárásban beszél a szakma titkairól, a repertoárról, az itthoni zenei viszonyokról határozottan rossz a véleménye. Persze a kereset is szóba kerül. Az „átkosban” a bukaresti ARIA bonyolította le a művészek külföldi szerződtetését. Ez a hivatal közvetített. A pénzt is ez zsebelte be. Adott a klienseknek egy itthoni fizetésnél valamivel nagyobb összeget. Ezért nem érdemelte volna meg kimenni, de a baksis, az a zsebükben maradt. Még a romániai forradalmat is „kinn” élte meg. Hatan voltak, s mondták is a szálloda és a vendéglő tulajdonosának, hogy most mitévők legyenek, mert ők többet nem akarnak román állami cégnek keresni. Otthon forradalom van, indulnak haza. A főnök nagyon egyszerűen oldotta meg a válságos helyzetet. Azt mondta: én nálatok nélkül nem tudom működtetni a céget. Annyi változás lesz, hogy nem az ARIA-nak utalom át a pénzt, hanem a ti markotokba adom. Közvetlen. Nos, ezután szépen kerestek. A beszédtéma a zene ürügyén aztán árnyalódik, s a nőkre terelődik a szó. Ez tipikus kórházi téma, különösen az urológián, az éhes disznó makkal álmodik alapon. Gyuri szerencsésnek tartja magát, hogy ő akkor még nem volt nős. Az azért szerencse, mert hat hónapon túl egyetlen fehérnép sem tud meglenni férfi nélkül, s itthon, ha nem is kurvul el az asszony, de kapcsolatot épít, s diszkréten félrelép. Ez természetesen valamiképpen mindig a távolban lévő férj tudomására jut, s amikor hazajön, vagy már a távollétében kezdődnek a kölcsönös szemrehányások, mert az asszony is sejti, hogy olyan hosszú ideig a férfi sem tartóztatta meg magát. Aztán szétmennek a házasságok. Neki, legényemberként ezen nem kellett átesnie. Órányit fekszem egymagamban, tervszerűen fordulok egyik oldalamról a másikra, s hallgatom a Sándor és Gyuri nőkről, férfi és női viszonyokról szóló történeteit. Kiderül, hogy több közös ismerősük van, azoknak a nőügyeit részleteiben ismerik, pikáns történeteket hallhatok, nem vagyok prűd ember, de ha ez a téma ekkora teret kap ennyi polgártársunk életútjában, akkor bennünk egy teljesen hamis kép él a világról, amelyben élünk. Érdekes, hogy a kórházban az ital és a nők után az élni akarás a következő téma. Gyuri mondja – ő arról, hogy a fél veséje el van rohadva, semmit sem tudott. A szívtájékon voltak fájdalmai, ezért szívgyógyszereket szedett, mindenféle népi szívkúrálási módot kipróbált, aztán, amikor a vizeletében észrevette a vért, akkor orvoshoz fordult. Addig vizsgálták, hogy mi a baja, míg kilenc kilót soványodott. Olyan lett, mint a deszka. És a végén kisült, hogy a vese okozza az egészet, s ha azt el nem távolítják, akkor ez végzetes lehet. Erre azt mondta: doktor úr, ha maga úgy látja, hogy e nélkül a műtét nélkül megdöglöm, akkor tegye velem azt, amit kell. Én alávetem magamat a műtétnek. És tessék, most úgy érzem magamat – mondja –, hogy itt a kocsim a kórház udvarán, azonnal be tudnék ülni és mehetnék haza. De nem teszem, mert még a cérnát nem szedték mind ki a varrásból. – Én élni akarok, és élni is fogok – jelenti ki –, én olyan erős akaratú vagyok, hogy ezt is túlélem. Soha nem voltam beteg... Fél vesével – olvastam róla s láttam a tévében is – sokáig lehet élni. Sándor, a szomszéd hallgat. Sejtem, hogy neki többféle baja volt. (Két szívinfarktus, prosztatagyulladás.) A betegségekről az orvos témára vált a beszélgetés. Ez felette érdekes. Gyuri mondja, hogy végigtelefonálták és érdeklődték – klinikákat, kórházakat nem mondok – a hazai világ felét. Ezer eurón alul szóba sem állnak az emberrel. A lánya Budapesten él, végigjárta ott is a szent szert, s azt mondta: édesapám, a legtöbb helyen azt mondták, hogy van otthon elég kiváló orvos. Ott van Vitos doktor, aki megjárta Svájcot, volt Magyarországon, keresse meg őt. Itt, Magyarországon egy ilyen műtét egy kocsi árába kerül. Hogy megértse, nem csak a pénzről van szó, hanem a szakértelemről is. Én veszek magának egy kocsit. Keresse meg Vitos doktort. A kocsit meg is vette – folytatja –, itt van az udvaron, akármikor beleülhetnék. Vitos doktor úrnak a szakmában nemcsak a neve jó, hanem maga is jó ember. Közvetlen. Figyelje meg, hogy az arca milyen megnyugtató. Ez a betegnek nagyon fontos. Bízni kezd nemcsak az orvosában, hanem önmagában is. Erre cseng a kabátom zsebében a mobiltelefon. – Van valaki a szomszédban? – kérdezi Sándor. – Van egy úr – feleli Gyuri. Most jött, nemrég. Hosszas telefonálásba kell kezdenem, amiből kiderül a kilétem és sok minden egyéb. A függöny mögött a szomszéd kórteremben beáll a csönd. Kopogok a függönnyel takart ajtófélfán, és átmegyek ismerkedni hozzájuk. Ismernek. Olvasnak. Szinte sajnálom, hogy társalgásunkat félbe kell szakítanom, mert számomra már rég lejárt a gyógyszeres kezelésre kiszabott idő. Beszélgetünk. Egymás társaságának örvendezve mondja Gyuri, a zenész, hogy műtét előtt olyan kórteremben volt, ahol egy izgága, raplis vénember mindenkivel kötekedett, a nővérekkel is, neki semmi sem tetszett. Rossz volt a hangulat. A betegek idegesek voltak, türelmetlenek. Ő sem bírta sokáig, s amikor vizitre érkezett Vitos főorvos úr, mondta neki, hogy ő abban a társaságban megbolondul. Az orvos mosolygott, nem szólt semmit, nem hordott le senkit, s aztán jöttek a nővérek s mondták, hogy melyik kórterembe menjen át. Mert a legfontosabb az, hogy az ember jól érezze magát. Akaratomon kívül két óráig tartott a kúra, amelynek fele idő is megfelelt volna. Egészséges gondolkodású és lelkületű emberek között még a kórház, a félelmetes ispotály is klubbá, kaszinói hangulatúvá válhat. Pálinkafőző-bajnokság Bécsben Érik az embert meglepetések: a Destillata (Bécs, Ausztria) nemzetközi párlatversenyen 13 ország 188 pálinkafőzdéje közül összesített versenyben a győztes — no, ki lehetett? — természetesen magyar. (Ha még a pálinkaivást is mérték és értékelték volna, s erre beneveznénk, akkor mi, székelymagyarok bizonyosan számíthattunk volna több nagydíjra.) No, de folytassam a magyar pálinka diadalmenetét: a 18. alkalommal megrendezett párlatversenyen, amelyre Argentína, Ausztrália, Ausztria, Görögország, Hollandia, Magyarország, Németország, Olaszország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Thaiföld és Új-Zéland nevezett be, a nemzetközi zsűri Az év főzdéje, 2009 aranyfokozatát az Agárdi Pálinkafőzdének ítélte, s Az év főzőmestere Vértes Tibor, a főzde egyik tulajdonosa. Ő tehát a világ legjobb pálinkafőző mestere, s ami természetes is, a kóstolást is szakmai szinten műveli. „A Destillata történelmében negyedszer kerül nem Ausztriából származó főzdéhez ez a cím – állapította meg Wolfgang Lukas, a Destillata verseny igazgatója –, és idén első alkalommal viheti el magyarországi mesterműhely ezt, a szakmában világbajnoki éremnek számító díjat.” A Destillata-érmekből 96 került Magyarországra, ebből négy Az év pálinkája, öt arany-, 32 ezüst- és 55 bronzérem. Ezt mindössze húsz magyar főzde csurgatta haza, szemben a 101 ausztriai benevezővel, akik a díjakból idén csak csepegtettek. Végre valami igazi magyar és magyaros diadalról is beszélhetünk, amely azt is jelzi, hogy a jelenlegi kormányzati szervek még nem kavartak bele a cefrébe. És hirtelen azt is mondjam el, hogy ez a díjözön, ez a kitüntetéses eső elmosta annak a magyar–román pálinkavitának az emlékét is, amely a Medgyessy–Năstase-kormányzat alatt az uniós bírákra ráömlött, s ehhez jókedvemben azt is tegyem hozzá, hogy Magyarország akkor aratta legnagyobb diplomáciai győzelmét, amikor a magyar külügyminisztérium képviselője a vitában elővette a román nyelv értelmező szótárát, azt felütötte a „palincă” szócikknél, s hangosan felolvasta: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszes ital.” Punktum. Az uniós egyeztető csapat erre azt mondta, hogy ha maguk a románok is magyar eredetűnek tartják, és nem ősi román italnak, akkor ez csak magyar termék lehet. (Hja, ha autonómiaügyben is össze lehetne hozni egy ilyen grémiumot, amelyen Băsescu államelnök a maga mentségére – nem lesz soha székelyföldi autonómia – felhozhatná Gagauziától Katalóniáig az összes autonómiát.) Nos, ennyi jó szöveg, magyar siker olvastán a hírtől enyhén magam is megpityókosodtam, hisz ez az ausztriai siker a mi sikerünk is, mert Erdélyben sem cujkát párolnak, hanem igazi szilvóriumot (is) – ilyennel még Lomnici Zoltán, a legfelsőbb törvényszék volt elnöke is koccintott Felsőcsernátonban a Bíró-féle vízimalomban, amikor a Rákossy-szobrot avattuk, szóval, máris nyúltam a kamrába, hogy Dobolyi Laci barátom Cserszegtomajról (Balaton-felvidék) származó, aszú szőlőszemekből erjesztett és párolt törkölyéből egy kupicával felhajtsak, s akkor telefonált Sándor öcsém, aki éppen a pálinka nélküli neve napjára készült, s mit sem tudván az ausztriai magyar győzelemről, azt tanácsolta: tedd le a poharat, bátyám, mert másképp úgy jársz, mint én. Ez volt a másik meglepetés. Volt egy harmadik meglepetés is: az egyik urológiai orvosi gyógyszerreceptre rá volt írva – szabadon fordítom magyarra – „alkohol nélkül”. De a bécsi magyar gőzelemnek azért örültem. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. június 20.Megnyitották a „Királyi hét” mottójú Szent László NapokatA Nagyváradi Szigligeti Színházban nyitották meg hivatalosan és ünnepélyesen az V. Szent László Napokat június 19-én este, egy köszöntőbeszédeket követő emlékezetes gálaműsorral. Azt megelőzően, délután főhajtásra és koszorúzásra került sor a városalapító lovagkirály szobránál. A nagyváradi római katolikus székesegyház előtt álló – egykor a város főterén felállított, de Trianont követően onnan száműzött – királyszobor tövében helybéliek és Magyarországról érkezettek maroknyi serege Kiss Géza váradolaszi kántor tárogatószava után együtt énekelte el a „Keresztes vitézek daliás vezére, mi árva nemzetünk ékessége, fénye…” kezdetű Szent László-himnuszt. Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a Zsoltárok könyvét idézve (24,7–10) röviden emlékeztetett: a nagy magyar király hatalma, küldetése és ereje egyaránt isteni akaratból fakadt, a neki szóló hódolat egyben a Teremtő előtti főhajtás és hitmegvallás. A tisztelgő koszorúzást követően megnyitották a vártemplomban a Móser Zoltán fotóművész felvételeiből Szent László-freskók a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítást. Este a színházat megtöltő meghívottakat és érdeklődőket többen is köszöntötték rövid ünnepi beszédekkel. Elsőként a Szent László Napok főszervezője, Zatykó Gyula, aki a kulturális fesztivál ötletadóit, kezdeményezőit és szervezőit, illetve különböző rendű és rangú támogatóit méltatta, de legfőképpen az évről évre kitartó és gyarapodó részvevőket, köztük a közelről-távolról hazatérőket. Magyarország kormánya nevében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket, kiemelve a városalapító szent királynak a magyar történelemben betöltött szerepét, illetve magának Nagyváradnak a jelentőségét – múlt, jelen és jövő vonatkozásában. Emlékeztetett, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László Emlékévnek nyilvánította a 2017-es esztendőt az uralkodó trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából Papp László, Debrecen polgármestere többek között a városa és a Nagyvárad közötti negyedszázados testvértelepülési viszonyt méltatta és annak új tartalmakkal való feltöltését ígérte, a Körös-parti város elöljárójával együttműködve, akivel arról is megállapodott – épp a nyitógála előtt –, hogy Várad mindenben támogatja Debrecent abban, hogy 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen. „Kívánom, hogy az előttünk álló Szent László Napok erősítsék a váradi magyarságot, segítsék a megértést magyarok és románok között, és erősítsék Debrecen és Nagyvárad együttműködését” – fogalmazott. Ilie Bolojan nagyváradi polgármester arról beszélt, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város ünnepe is, amelyen egyre több román nemzettársa is részt vesz. Kifejezte a város lakosságának egynegyedét kitevő magyarok iránti tiszteletét, elismerve őseik történelmi érdemeit, valamint a jelenkoriak hozzájárulását a gazdasági és kulturális élethez, a békés társadalmi fejlődéshez. Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – úgy is, mint az erdélyi magyarság „régi barátja” – a határ két oldalán élők egymásrautaltságáról, illetve a szükségszerű magyar és román együttélésről és együttműködésről is beszélt, miközben Szent László „titkát” helyezte reflektorfénybe, aki államférfiként, diplomataként és szolgálattévő keresztényként volt kiválóságban példamutató elődünk. Tőkés László házigazdagént zárta a felszólalásokat, köszöntve a távolabbról érkezett vendégeket, köztük is külön Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét és Okos Márton, aBáthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnökét, akik a Szent László Emlékév kezdeményezői voltak. Európai parlamenti képviselőnk, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, nemcsak a Szent László Napok szervezőinek köszönte meg a munkát, hanem mindazoknak, aki a nemzetpolitikában hasznosan tevékenykednek. Történelmi ívű küszködéseinkre utalva mutatott rá reményteljes bizakodással: „Hinnünk kell, hogy szent királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is segítségünkre lehet és segítségünkre siet.” Több olyan törekvést is méltatott Tőkés László, amelyek a magyarság talpra állítását, megerősítését és felemelését célozzák helyi és regionális szinten. „Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk vészes megfogyatkozása és elerőtlenedése idején a megoldás és a kiút számunkra semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon, szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével és oltalmával szövetkeznünk szükséges” – fejtette ki. Következett a Hagyományok Háza által összeállított, Mihályi Gábor szerkesztett-rendezte Szállnak a pávák című produkció, amelyben a Magyar Állami Népi Együttes tagjai és a „Fölszállott a páva” televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei léptek föl, akik bukovinai, magyarbődi, csíki, kazári, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, Küküllő menti, jászsági, és mezőségi táncokkal-dalokkal kápráztatták el a közönséget. A nyitógálát Vindis Andrea színművész konferálta, közreműködött Kiss Adrienn Lívia gyermekénekes, a színvonalas, parádés zenés-táncos műsort vastapssal és ovációkkal hálálták meg a jelenlévők, a Boldogasszony Anyánk kezdetű néphimnuszt pedig együtt énekelték el zárásként az előadók és a nézők. tokeslaszlo.eu/cikk 2017. június 28.Szent László-emlékünnepség GelencénSzent László-emlékünnepséget szervezett tegnap a gelencei, több mint 850 éves Szent Imre római katolikus műemlék templomban és a templomkertben Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága, Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Pro Patria Egyesület. Elsőként Bereczi István plébános köszöntője hangzott el. A plébános arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy idén ünnepeljük Szent László trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulóját. „Megtiszteltetés számunkra, hogy az emlékkonferencia helyszínéül a mi templomunkat választották. Szent László hite, reménye és magyar népének szeretete lelkesítse önöket példája követésére” – mondotta a plébános, majd megáldotta a rendezvényt és annak résztvevőit. Az áldást követően Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke szólt az egybegyűltekhez, beszédében azt emelve ki, hogy a Székelyföldön azért van a legtöbb Szent László-emlék, mert a székelyek hű katonái voltak és ma is azok a határvédő lovagkirálynak. Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő, Sepsibesenyő és Szacsva őrzi kisebb-nagyobb mértékben falfestményeken, emlékképeit a nagy királynak, ezek közül is Gelencén a legnagyobb felületben és a legszebb megjelenítésben – hangsúlyozta a megyei önkormányzat elnöke, aki azt is elmondta: a Kárpát-medencén belül a legkeletibb Szent László-emlék Gelencén található, tehát nem véletlenül szervezték itt az emlékév egyik legérdekesebb rendezvényét. Tamás Sándor azt is közölte, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a bukaresti események miatt nem tud jelen lenni. Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának nevében Brendus Réka főosztályvezető-helyettes köszöntötte az emlékünnepség résztvevőit, és méltatta a lovagkirály személyiségét, tetteit és szellemi örökségét. Hegedűs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a szövetség nevében szólt az ünneplőkhöz. Meglátása szerint akármekkora politikai vihar, cirkusz és hisztéria van bárhol körülöttünk, a Szent Király, ha ma élne, akkor is kiállna az értékeinkért, a jogainkért, a szimbólumainkért és kiállna anyanyelvünkért. Az ügyvezető alelnök köszönetet mondott a magyar államnak, hogy mind nagyobb és nagyobb összegekkel támogatja műemlékeink felújítását. A műemlék templom belső kőfalára helyezett Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége című kiállítást id. Lomnici Zoltán, a Szent László Tanácsadó Testület tagja, Magyarország Legfelsőbb Bíróságának volt elnöke nyitotta meg. Elmondta: a kalotaszegi születésű Okos Márton kereste meg tavaly tavasszal azzal az ötlettel, hogy jó lenne, ha az ország Szent Lászlóra emlékezne az idei emlékévben, és az ügynek kellene egy kis sajtó- és civil támogatás. Mint mondta, örömmel karolta fel a kezdeményezést, és a múlt év augusztus 17-én jelentették be Potápi Árpád János államtitkárral és Okos Mártonnal hárman, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság meghirdeti a Szent László-emlékévet. A kiállítás anyaga több nyelven készült el, és már több országban és Magyarországon állították közszemlére. Ezt követően Jánó Mihály művészettörténész, kurátor ugyancsak a templomfalra rögzített Szent László-legenda falképei a székelyföldi templomokban című kiállítást nyitotta meg. A pannókon levő fotókat Mudrák Attila, az Esztergomi Keresztény Múzeum munkatársa készítette. A két tárlatmegnyitó után a jelenlevők a templomba vonultak, ahol a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás-iskola régizene-együttese Pillanatképek a magyar történelemből című előadását hallgatták meg, majd megkezdődött A király képmása nevet viselő konferencia. A két tárlat vasárnapig látogatható. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. július 12.Vasvári Pálra és szabadságharcosaira emlékeztek KőrösfőnAz elmúlt hétvégén 22. alkalommal szervezték meg Kőrösfőn a Vasvári Pál Emléknapot, amelyen a többéves hagyomány szerint jelen voltak a Vasvári-kultuszt őrző magyarországi testvértelepülések, illetve szervezetek, így Budapest XVIII. kerülete (Vasvári Pál Polgári Egyesület), tiszavasvári (Vasvári Pál Társaság) és nyírvasvári (Vasváriak Vasváriért Közérdekű Egyesület) képviselői. A rendezvénysorozat a Gyarmathy Zsigánéról elnevezett malomházban kezdődött, ahol a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke, Péntek László tartott előadást Vasvári Pál életéről és halálának körülményeiről, majd ismertette a kultúregylet tevékenységét. Tóth Kálmán a Vasvári Pál Polgári Egyesület munkájáról beszélt, majd felszólalt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a rendezvény és egyben a határokon átnyúló kapcsolatok fontosságát hangsúlyozva, végül Ágoston Sándor történész szólt Vasvárival kapcsolatos kutatásainak eredményéről, miszerint Gyomáról, Endrődről, Dévaványáról is több vasváris katona vesztette életét a kalotaszegi magyar falvak védelmében. A résztvevők ezt követően a Rákóczi Szabadcsapat útvonalának követésével az egykori, a ma már a Bélesi gyűjtőtó alatt „pihenő” csatatérre indultak, ahol Vasvári és bajtársai 1849. július 6-án a lázadó román erőkkel vívott küzdelemben életüket vesztették. A helyszínen Vincze Minya István református lelkipásztor, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese mondott áhítatot, majd a jelenlévők vízre bocsátották a megemlékezés koszorúit. Az ünnepség, amelyen részt vett a Vasvári Pál Kerékpáros Emlék- és Teljesítménytúra 74 indulója és szervezői, a szomszédos partról „Hai România” és „Deşteaptă-te române” bekiabálások közepette, a Himnusz és a Székely Himnusz eléneklésével ért véget. A délutáni, kőrösfői ünnepi istentisztelet után – igét hirdetett Károly Károly lelkipásztor – a rendezvény az 1995-ben a templomdomb alatt állított emlékoszlopnál folytatódott. Miután a résztvevők nagy tapssal fogadták a kerékpáros emléktúra megérkező, minden eddiginél népesebb táborát, az egybegyűlteket Bódis László polgármester, majd Szarvas Attila, Budapest XVIII. kerületének alpolgármestere köszöntötte, de felszólalt Tóth Kálmán is, akik Vasvári érdemei mellett az ilyen események, ünnepségek, baráti találkozók fontosságát emelték ki. Vincze Minya István esperes a Vasvári kopjafa állításának viszontagságaira, az akkori hatósági gáncsoskodásokra emlékeztetett, egyben megköszönve kitartását Péntek Lászlónak, a kopjafa-állítást kezdeményező Rákóczi Kultúregylet elnökének, rámutatva: ahol van összefogás, erő és akarat, ott nem maradhat el a siker. A folytatásban Péntek László átadta a kultúregylet által ilyenkor hagyományosan kiosztott Vasvári díjakat. Kőrösfő községet támogatásáért és Vasvári Pál emlékének ápolásáért idén Jambrik Rudolf, budapesti katasztrófavédelmi és tűzoltó ezredes, Banyár László, a Városgazda Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Vincze Minya István esperese részesült a miniatűr kopjafával és oklevéllel járó elismerésben. A koszorúzással véget érő ünnepséget ezúttal is a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület és a nagyszalontai Rákóczi Szabadcsapat tagjai „biztosították”, akik szemrebbenés nélkül állták egyenruháikban a tűző napot. Balázs Bence / Szabadság (Kolozsvár) 2017. augusztus 7.A gyökereket ápolni kell – Beszélgetés a Szent László-emlékév ötletgazdájávalOkos Mártonnal, a Báthory–Bem Egyesület elnökével, aki egyben a Szent László-emlékév ötletgazdája is, a nagy király névnapján Gelencén szervezett ünnepséget megelőzően beszélgettünk. – Miért tartotta fontosnak Szent László alakjának és tetteinek a felidézését? – Napjaink értékét vesztett és összezavart társadalmában igazodási pontok kellenek. Ezt a célt szolgálta a Szent Márton- és Márton Áron-emlékév is, melyek méltó folytatását Szent László személyének és tetteinek a felidézésében véltem megtalálni. Ő ugyanis meggyőződésem szerint Közép-Európában valamennyiünk példaképe lehet, és ugyanakkor igazodási pontot is jelent, mert összekapcsolta az itt élő nemzeteket. Ennek alátámasztásaként pedig elég, ha csak lengyelországi születésére, vagy az általa alapított zágrábi (Horvátország) püspökségre utalunk. – Mi az oka, hogy éppen a 2017-es esztendőt választotta a lovagkirály emlékévének? – Az idén van trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. esztendeje, emlékezni pedig kerek évfordulók alkalmából szoktak. – Hogyan sikerült az ötletét megvalósítani? – Ezért elsősorban Lomnici Zoltánnak, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének mondok köszönetet, hiszen amint megkerestem, azonnal csatlakozott a kezdeményezéshez, de a magyar kormánynál, valamint a püspöki karnál is közbenjárt ennek támogatása érdekében. Ugyanakkor több tucat civil szervezet bekapcsolódása is neki köszönhető. – Kik vettek részt a szervezésben? – A kormány részéről Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár Gaál Gergely, volt KDNP-képviselő vezetésével létrehozott egy tanácsadó testületet. Ennek még tagja Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Papp Gergely Adrianna, Debrőd polgármestere, Gondi Mátyás, a Pro Pátria Egyesület elnöke, Illéssy Mátyás százhalombattai plébános, Czibolya Gábor és Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársa, valamint jómagam. – A sok lehetséges helyszín közül, miért éppen Gelencét választotta a László-nap megünneplésének helyszínéül? – Egyik oka, hogy a térbeli távolság ellenére kalotaszegiként Székelyföld nagyon közel áll hozzám. Ugyanakkor nagy királyunk a határőrök védőszentje, a székelyek pedig mindig elől jártak a hon védelmezésében, sőt mai napig példát mutatnak másoknak is. Végül, de nem utolsósorban, mert a gelencei műemlék templomban találhatók a Szent László-legendát megörökítő, messze földön híres freskók. – Miben látja az ilyen megemlékezések jelentőségét? – Ahhoz, hogy a fa virágozzon, és új hajtást hajtson, szükség van a gyökerek ápolására, aminek az egyik lényeges eleme múltunk megismerése, amire egy ilyen ünnepség jó alkalmat kínál. Hiszen az itt szerzett élmények egy életre bevésődnek a jelen lévő gyerekek és fiatalok tudatába, illetve lelkébe, de a felnőttek szívét is megdobogtatják. És azok a gyerekek, akik a magyar népmeséken és legendákon nőnek fel, tudni fogják, hogy hol van a helyük, valamint azt is, hogy kritikus helyzetben miként cselekedjenek. Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
